Pártjelképek nélkül tüntettek
A Batykivscsina (Haza) párt politikai tanácsának elnöke, Arszenyij Jacenyuk, az UDAR vezére, Vitalij Klicsko és a nacionalista Szvoboda (Szabadság) párt első embere, Oleh Tyahnyibok arra kérte az EU-t, hogy „hagyja nyitva az ajtót”, az Európai Parlament (EP) pedig folytassa ukrajnai megfigyelő misszióját. Pat Cox, aki az elmúlt hónapokban Aleksander Kwasniewskivel együtt az EP megbízottjaként ingázott Brüsszel és Kijev között, nem zárta ki, hogy tovább közvetítsenek. Stefan Füle bővítési EU-biztos pedig kijelentette: amint Ukrajna kész erre, felújítják az egyeztetéseket.
Ráadásul enyhülni látszanak a feltételek is. Bronislaw Komorowski lengyel elnök azt mondta, hogy a hivatalosan hatáskörének túllépése miatt, uniós vélemény szerint viszont politikai megfontolásokból szabadságvesztésre ítélt volt kormányfő, Julija Timosenko szabadon bocsátása nélkül is alá lehet írni a társulási megállapodást – már csak azért is, mert maga az ellenzéki politikus is ezen az állásponton van. Az Ukrinform hírügynökség Miroslav Lajcák szlovák külügyminisztert idézte, szerinte egyetlen uniós dokumentumban sem szerepel feltételként a Timosenko-ügy megoldása. Úgy tűnik, az ukrán kormányzat képviselői is azzal a szándékkal utaztak Vilniusba, hogy a folytatásról tárgyaljanak Brüsszel képviselőivel. Viktor Janukovics tévéinterjújában értésre adta, hogy Kijev célja továbbra is az EU-intergráció, de vissza kell térni bizonyos kérdésekre. Ukrajnának 2017-ig 160 milliárd euróra lenne szüksége ahhoz, hogy meg tudjon felelni az uniós elvárásoknak, a társulási megállapodás tervezetében viszont csak 610 milliós technikai segítség szerepel – közölte az elnök. Janukovics azt is kijelentette, hogy Kijev meg akarja őrizni Moszkvával a stratégiai partneri kapcsolatokat. Legutóbbi tárgyalásaikon már közel voltak a közös állásponthoz Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, de a döntésig végül nem jutottak el – mondta az államfő.
Az ukrán vezetők ezért változatlanul azt szorgalmazzák, hogy üljenek hármasban tárgyalóasztalhoz Brüsszellel és Moszkvával, az EU viszont elzárkózni látszik ez elől – mondván, a társulás, főként az ezzel járó szabad kereskedelmi egyezmény kétoldalú ügy. Pedig Kijevben valószínűleg arra számítanak, hogy az EU tekintélye segít jobb belátásra bírni a Kremlt, amely erőteljes politikai és gazdasági nyomással igyekszik eltántorítani az uniós társulás szándékától, egyszersmind a saját érdekszférájában tartani Ukrajnát.
Ha – miként a kijevi vezetők hangoztatják – egyelőre ideiglenesen is, az oroszok elérték a céljukat. Persze ebben objektív körülmények is a kezükre játszottak. A kijevi utcákon, boltokban még mindig több orosz szót hallani, mint ukránt. A város központjában, a Függetlenség terén a két legnagyobb orosz bank, a Szberbank és az Alfa neonreklámjának tövében zajlik az uniós integrációt sürgető diákok éjjel-nappal tartó demonstrációja, a főutcán, a Krescsatikon egy sarokkal arrébb egy orosz mobiltelefon-szolgáltató cég szalonja működik, vele szemben pedig egy kiterjedt orosz kávéházlánc üzlete várja a vendégeket. A két országot összekötő szálak szoros voltával a tüntetők is tisztában vannak.
– Közös a történelmünk, de ukrán szempontból ez nagyon keserű – mondta a Népszabadságnak egyikük, Okszana. Mint kifejtette, ők sem akarják, hogy megszakadjanak a kapcsolatok Oroszországgal, de az unióban látják az egyetlen lehetséges utat ahhoz, hogy Ukrajna demokratikusabb és fejlettebb országgá váljék. – Ha Moszkvában alárendelt szerepet szánnak nekünk, ha nem hajlandóak egyenjogú partnerként kezelni bennünket, akkor inkább váljanak el az útjaink – fejtegette a nyugat-ukrajnai Lvivből érkezett aspiráns, miközben a függetlenségi emlékmű tövében felállított színpadon egy népszerű rockegyüttes, az Ot Vinta dübörgött.
Tegnap több száz méteres tömött sorban háromezer egyetemista vonult végig a Krescsatikon a Függetlenség terére, amely az esti nagygyűlésre megtelt tüntetőkkel. A demonstráció napközben azonban inkább emlékeztetett fesztiválra, mint tiltakozó megmozdulásra. Ha nem volnának ukrán és uniós zászlók, ha nem csendülne fel néha egy-egy hazafias dal, és a műsorvezetők nem dobnának be időről időre politikai jelszavakat, nagyszabású diákbulinak látszana. – Láthatja, itt nincsenek pártjelképek, nincsenek politikusok. Mert a fiatalok már kevéssé bíznak bennük, inkább magukra támaszkodnak – mutatott körbe Okszana, de megjegyezte: persze, ha ellenzéki vezetők jönnének ide, nem fütyülnék ki őket.
A demonstrálók nézeteit ugyanakkor csak a lakosság egy része osztja. Egy közvélemény-kutatás minap közzétett adatai szerint az ukránok 39 százaléka az uniós társulás mellett van, 37 százalékuk viszont inkább Oroszország, Kazahsztán és Belarusz vámuniójához csatlakozna. A többiek pedig valószínűleg a két álláspont között ingadoznak. Mint például Szergej, a taxis, aki szívesen fejtette ki véleményét a külföldi újságírónak.
– Én is szeretnék Európába menni. Talán akkor jobbak lennének az utak – bökött ujjával az előttünk húzódó, toldozott-foltozott aszfaltcsíkra. A feltételeket azonban túlzónak tartja, főleg azt, hogy Timosenkót gyógykezelésre ki kellene engedni az országból. – Engem miért nem gyógyít senki külföldön?! – háborgott. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a szerinte sokszor cinikus és lekicsinylő orosz hozzáállást sem lehet elfogadni. Az oroszokkal nincs baja, rokonai is élnek Oroszországban, de hozzátette: Putyint nem érti, „hiszen ő sem akarhatja, hogy ellenséges legyen a két nép viszonya”.
Részletes magyarázatot várnak az uniós vezetők
Ellenjegyezte Moldova és Grúzia a társulási szerződés és a szabad kereskedelmi megállapodás szövegét az EU-val csütörtökön a vilniusi keleti partnerségi csúcson. Mindkét országra erős nyomás nehezedett Moszkvából, hogy ne parafálják a dokumentumokat, ám ezúttal nem történt meglepetés. Ukrajnával is a találkozón kellett volna aláírni a hasonló megállapodást, de – a kijevi vezetés múlt heti döntésének értelmében – ezt egyelőre jegelik. Ösztönzőként az Európai Bizottság a Moldovával szemben alkalmazott vízumkényszer eltörlésére tett javaslatot.
A találkozón legalább húsz uniós állam- és kormányfő vesz részt, köztük David Cameron brit kormányfő és Francois Hollande francia elnök. Viktor Janukovics ukrán államfő Vilniusba érkezése előtt azt mondta, hogy az EU által ajánlott szerződés nem jelentett elég biztosítékot Oroszország kereskedelmi szankciójának hatásával szemben. Közölte: célja, hogy a 2015-ös elnökválasztás előtt aláírja az egyezséget.
Stefan Füle bővítési EU-biztos megerősítette, hogy az EU részéről az ajánlat fennáll. A Reuters szerint Füle kétségbe vonta, hogy Ukrajnának valójában pénzébe került volna-e az uniós egyezség. „Az ukrán gazdaságnak óriási befektetésekre van szüksége, ám ezek nem költségeket, hanem nagyobb növekedést, több munkahelyet és erősebb gazdaságot jelentenek” – mondta.
Az unió vezetői részletes magyarázatot várnak Janukovicstól, hogy mi volt az oka a hirtelen megtorpanásnak. A találkozó előtt Angela Merkel német kancellár bírálta Oroszország „hidegháborús” mentalitását, és megerősítette, hogy Ukrajna akár a vilniusi csúcs után is aláírhatja a megállapodásokat, ha akarja.
