Nagy balhé a kis szigetek körül
Ráadásul Tajvan is területe részének tekinti a vitatott szigeteket, amelyeket Diaoyutaisnak nevez.
– Kína nem fog meghátrálni. Közvetlen érdekszférájaként tekint a Kelet-kínai-tengerre. De ugyanígy tesz az USA előretolt haditengerészete és Japán is. Hogyan kezeljük tehát az érdekszférák eme ütközését? Úgy vélem, végső soron menedzselhető lesz a helyzet, de igen kellemetlen légkör alakul ki a következő évtizedre vagy még tovább is – ezt Nogami Josiji, a Nemzetközi Ügyek Japán Intézetének munkatársa nyilatkozta a brit lapnak. Kína védelmi költségvetése hivatalosan is a japánnak csaknem kétszeresére nőtt az elmúlt évtizedben, és tavaly 102 milliárd amerikai dollárt tett ki.
Csütörtökön az Egyesült Államok után Japán és Dél-Korea is be nem jelentett átrepülést hajtott végre a kínai légvédelmi zónában – jelentette az MTI. Mégpedig anélkül, hogy betartották volna a Peking által megkövetelt szabályokat az övezetben. Szuga Josihide japán kormányszóvivő közölte, hogy a japán haderő gépei Kína értesítése nélkül berepültek az övezetbe. A japán parti őrség is megerősítette, hogy járőrözést folytat az övezetben. – Nem változtattunk a járőrözési műveleteinken a területen, és nem jelentettük repülési terveinket Kínának. Nem találkoztunk kínai gépekkel – közölte a szóvivő.
Kína még múlt szombaton jelölte ki az övezetet, amely kiterjed a Japán és Dél-Korea által magáénak tartott területekre is, és átfedésben van mindkét ország saját légvédelmi zónájával. Peking azt követeli, hogy a területre belépő gépek azonosítsák magukat, küldjék el a repülési terveiket, és folyamatos rádiókapcsolatot tartsanak fent a kínai légi irányítással. Ezt Japán, az Egyesült Államok és immár Dél-Korea sem hajlandó betartani. Kína csütörtökön bejelentette, hogy vadászgépeket küldött a légvédelmi övezetbe. A Xinhua állami hírügynökség a légierő egyik ezredesét idézte, aki szerint rutinnak számító járőrözésről van szó.
Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter arról biztosította japán kollégáját, hogy országa úgy tekinti: a Szenkaku-szigetekre is kiterjed Washington és Tokió védelmi egyezménye, amely külső agresszió esetén beavatkozásra kötelezi az Egyesült Államokat legnagyobb kelet-ázsiai szövetségese oldalán – jelentette a Reuters. A Kelet- és Délkelet-Ázsiában különösen aktív Hagel emellett arra kérte Tokiót, hogy „tanúsítson megfelelő visszafogottságot”. A Pentagon első embere a minap is konfliktusba ütközött a térségben, amikor Dél-Koreát próbálta mérsékletre inteni éppen Japán (és utóbbi vitatott második világháborús szerepe) ellenében, ám csak felhergelte vele Pak Gün-hje elnöknőt. Mindenesetre mindhárom érintett fővárost felkeresi a jövő héten Joe Biden amerikai alelnök, hogy enyhítse a feszültséget a térségben.
Még kedden az amerikai légierő két B–52-es bombázója is átrepült az övezeten, fittyet hányva a Kína által az övezetben megkövetelt azonosítási szabályokra. Peking mind az amerikai, mind a dél-koreai berepülésről azt mondta hogy végig figyelemmel kísérte a gépek útját, bár elemzők szerint a kínai légierő nem rendelkezik megfelelő kapacitásokkal és képességekkel az övezettel kapcsolatos előírások betartatására.
