Bírósági üggyé nőhet a szópárbaj

„Ellentámadásba” lendült az Európai Bizottság a brit kezdeményezéssel kapcsolatban. Bulgária és Románia EU-csatlakozásakor nyolc tagállam vezetett be korlátozásokat a munkavállalókkal szemben (Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Ausztria, Hollandia, Luxemburg, Spanyolország és Málta).

Ezek az uniós jog szerint 2014. január elsejével lejárnak: a bolgárok és a románok szabadon vállalhatnak munkát szerte az EU-ban, és nem érheti őket diszkrimináció a szociális juttatások terén sem.

Ám Németország, Nagy-Britannia, Hollandia és Ausztria már tavasszal jelezte, hogy fenntartana valamilyen szintű korlátozást, mert a „szociális turizmus”, a jóléti rendszerekkel való visszaélés, aránytalan terheket ró rájuk. A brüsszeli bizottság már akkor is vitatta ezt, és adatokat kért a tagállamoktól az állításuk alátámasztására; ezeket, úgy tudni, azóta sem kapta meg.

Hollandiában és Nagy-Britanniában a kelet-európai munkavállalókkal való riogatás a populista politikai erők kedvenc témája. A bizottság legújabb adatai szerint viszont Németországban például az álláskeresők számára elérhető szociális juttatásoknak csupán 4,2 százalékát vették igénybe nem német uniós állampolgárok. A holland jóléti juttatásoknak 1,8 százalékával éltek EU-állampolgárok.

David Cameron konzervatív pártjának jobbszárnya olyan törvénymódosító javaslatot nyújtott be, amely szerint Nagy-Britannia 2019-ig fenntartaná a munkavállalás teljes korlátozását Bulgáriával és Romániával szemben – ez nyilvánvalóan szembemegy az uniós joggal. Az Európa-barát liberális koalíciós partnerek tiltakoznak is. Nigel Mills tory képviselő szerint azonban évente 50 ezer román és bolgár menne Nagy-Britanniába munkát vállalni. Konstantin Dimitrov, Bulgária londoni nagykövete szerint csak nyolcezer körül várható a bolgár munkavállalók száma, és – mint mondta – az „agyelszívás” Bulgáriának árt.

Jonathan Todd, az Európai Bizottság szociális ügyekben illetékes szóvivője közölte: a brüsszeli testület megvizsgálja a brit módosítások szövegét és ezek összhangját az uniós joggal, amint a brit kormány hivatalosan is közzéteszi elképzeléseit. A bizottság arra törekszik, hogy az intézkedések teljesen megfeleljenek a szabad mozgásra vonatkozó uniós szabályoknak. Ez azt jelenti, hogy ha a testület szerint uniós jogba ütközik a brit kormány lépése, akkor ezt bíróságon is megtámadhatja az Európai Bizottság. Cameron úgy kalkulál, hogy hiába az akár évekig is elhúzódó bírósági ügy, a politikai céljait hamar elérheti a várhatóan népszerű bejelentéssel; ez a taktika már Orbán Viktor kormányfő esetében is bevált a bizottsággal való csatározásban.

Todd már októberben azzal érvelt a brit sajtóban, hogy az uniós állampolgárok éppen hogy nettó befizetők a jóléti rendszerben: több adót és társadalombiztosítást fizetnek, mint amennyit jóléti juttatásként igénybe vesznek. Nagy-Britannia semmilyen adatot nem mutatott annak alátámasztásra, hogy tömegek élnek vissza a brit ellátórendszerrel.

1,8%

A JÓLÉTI JUTTATÁSOKNAK csak 1,8 százalékával éltek a nem holland uniós állampolgárok Hollandiában. A szociális turizmus így ott is mítosz.

 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.