– Támadják persze John Kerry amerikai külügyminisztert, azzal: lám, az Egyesült Államokban nem lehet megbízni!Hiszen azt nyilatkozta: szó sincs ezen jogok elismeréséről. Mármint explicit módon. De ténylegesen igen, hiszen ötszázalékos szintre továbbra is lehet uránt dúsítani – mondja Milani. Ray Takeyh, az amerikai Külkapcsolatok Tanácsának Irán-elemzője, akit egy konferenciahívás keretében értünk el New Yorkban, úgy véli: az irániak három, számukra kulcsfontosságú kérdésben nem engedtek, és nem lépték át a „vörös vonalakat”. Így nem egyeztek bele a program teljes felfüggesztésébe, a dúsított urán külföldre szállításába, illetve működő nukleáris létesítmény leállításába.

A Carter-adminisztráció óta nézeteltérés van az atomsorompó-egyezmény értelmezésében, és Kerry nyilatkozatát is ebben a kontextusban kell értelmezni. – Ha az iráni jog nyílt elismeréséről valóban nincs is szó, de egyfajta tudomásulvételéről igen –mondja Takeyh, hozzátéve, Irán jelenleg is megsérti az atomsorompóegyezményt, és több vitás kérdést is tisztáznia kell majd az ENSZ égisze alatt működő, bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel. Az Irán-elemző úgy véli, az iráni gazdaságot nemcsak a szankciók sújtják, hanem például a korrupció is, így nem lehet mindenre gyógyírt várni a büntetőintézkedések enyhítésétől. Szerinte inkább Ázsia, és azon belül is főleg a kisebb vállalatok, pénzintézetek láthatnak most majd fantáziát benne, hogy bevonuljanak Iránba. – Mondjuk egy kisebb malajziai bank számára vonzó lehet. De a nagyobb piaci szereplők számára kevésbé: Amerika és Európa részéről is fennmarad a szankciók többsége – így Takeyh, aki „meglehetősen szerény fegyverzetkorlátozási egyezménynek” nevezi a megállapodást. Amelynek persze – mint mondja – vannak visszafordíthatatlan hatásai: „ha dollármilliárdokat engedek ki a kezemből, azt már nem kapom vissza”.

A számítások szerint az iráni ellátási zavarokkal, olajexport-problémákkal, a pénzintézetek elszigeteltségével küszködő iráni gazdaság mozgástere mintegy 6-10 milliárd dollárral nő az egyezség következtében. Az ország a Nemzetközi Valutaalap adatai szerint a recesszió második évét tapossa. Az importot az ötödével, a kivitelt csaknem a harmadával voltak kénytelenek visszavenni tavaly. Egy amerikai agytröszt becslése szerint ez év utolsó negyedévére már csak három hónapnyi szankciót bírtak volna elviselni a jelenlegi szinten. – Az egyezség hiányában a rendszer egyre nehezebben élte volna túl a szankciókat. Az emberek megcsömörlöttek és belefáradtak az elszigeteltségbe, amelybe Ali Khamenei ajatollah előző nukleáris stratégiája sodorta őket – állítja az ország legfőbb vezetőjére utalva Meir Dzsavedanfar iráni-izraeli elemző Herclijából. Hozzáteszi: Haszan Róháni elnök és külügyminisztere, Mohamad Dzsavad Zarif az ország legnépszerűbb politikusai, és egy ideig azok is maradnak. Úgy véli, Khamenei dilemmája a következő: egyszerre van szüksége most Róhánira és a konzervatív, keményvonalas támogatókra is, akik mindig a leghűségesebb pártolói voltak.

Hogyan változtatja meg az atommegállapodás az öböltérség politikai dinamikáját? Itt Teherán az arab országokkal is feszült viszonyban áll. –Szaúd-Arábia továbbra is ellenezni fogja az egyezséget, míg a kisebb öbölállamok kevésbé. Utóbbiakkal, mint az Egyesült Arab Emírségek vagy Katar, Irán viszonya történelmileg nem annyira kényes –mondja Mohsen Milani. Ray Takeyh rámutatott, a szaúdiak aggodalommal figyelik a Washington és Teherán közötti enyhülést, miközben az atomügytől függetlenül, számos más kérdésben is ellentétben állnak Iránnal. „A szunnita–síita ellentét amúgy is szembe állítja őket, még ha egyes rijádi vádak szerintem alaptalanok is, mint például az iráni szubverzióé Bahreinben”.

Az olaj árára is jó hatással lesz

Az olaj világpiaci árát is befolyásolta a megállapodás, amely azt is tartalmazza, hogy Irán egyelőre nem növeli eladásait. A hír hallatán az olaj világpiaci ára csökkent: az északi-tengeri Brent hordónkénti ára 2,15 dollárral volt alacsonyabb lapzártánk idején. A szakértők számítanak arra, hogy ez a trend tartós maradhat, ami globális fellendülést hozhat a piacokon. Tegnap a világ tőzsdéi élénkültek, az olajimportra erősen érzékeny Japánban a tokiói Nikkei 1,5 százalékos növekedést regisztrált.

Az olajárra tartós árlenyomó hatást ugyanakkor az iráni export növekedése fejtene ki – figyelmeztetnek az elemzők. (Munkatársunktól)

Címlapon számoltak be az iráni lapok a genfi megállapodásról. A teheráni lakosokat főleg az érdekli, hogy mi marad a szankciókból