Hello, Doc! Mit mondott?
Egy orvos beszéljen jól angolul: Nagy-Britanniában ez azért nem olyan nagy kérés. Mégis azon örvendezik most az orvosok regisztrálását végző hatóság, a General Medical Council (GMC), hogy ellenőrizheti végre a külföldi doktorok nyelvtudását. Eddig mi volt a gond?
– Az EU-n kívülről érkezőknek mindig is szigorú vizsgán kellett átmenniük. Ám az uniós joganyag megakadályozza, hogy az európai országok orvosait ellenőrizzük – magyarázták lapunknak a GMC sajtóosztályán. A helyzet valóban különös: a szakképesítések automatikus elismeréséről szóló EU-irányelv miatt az orvosi (fogorvosi, gyógyszerészi) diplomákat azonnal el kell fogadni, minden további vizsgálódás nélkül. Ezt az irányelvet módosították nemrég az uniós egészségügyi miniszterek.
Lazaságról számolnak be a Nagy-Britanniában dolgozó doktorok is.
– Az engedélyeztetési folyamatban az egyetlen személyes rész a nagyon rövid, nagyon egyszerű interjú a GMC-nél. Valószínűleg az interjúztatókat készítik majd fel a nyelvtudás hatékonyabb tesztelésére – válaszolta a Népszabadság érdeklődésére Horváth Béla bőrgyógyász, aki már három éve dolgozik egy londoni magánrendelőben. A 42 éves orvos a feleségével és a két gyermekével él a brit fővárosban, és úgy tervezik, hogy hosszú távon maradnak.
– Nagyon sok külföldi dolgozik itt. Gyakran ügyintézés közben is olyan dialektusokba ütközöm, amelyekből szinte semmit sem értek – idézte fel a bőrgyógyász. Legutóbb a telefontársaságot hívta fel, ám kénytelen volt lerakni, mert nem tudott szót érteni a vonal túlsó végén lévő alkalmazottal.
Egyetért, de árnyalja is a képet az orvosok állásközvetítésével foglalkozó Doctors Abroad munkatársa. – A betegek biztonsága a legfontosabb, márpedig a hatékony gyógyítás alapja a tökéletes kommunikáció – ismerte el lapunknak Lukács Szilveszter sebész. Más kérdés, hogy a brit sajtó rendszeresen közöl cikkeket műhibákról és téves diagnózisokról, amelyeket mindannyiszor az orvosok hiányos nyelvtudására vagy képzettségére vezetnek vissza. – Ez egybevág az utóbbi időben tapasztalható bevándorlóellenes hangulattal. Úgy tűnik, hogy folyamatosan keresik az efféle eseteket – vélte.
Jól jött az EU-jogszabály módosítása a GMC-nek, amely amúgy is kezdeményezte már a brit egészségügyi törvény átírását. – Az uniós változtatás csak megerősíti a szándékainkat – mondták az orvosi kamaraként működő szervezetnél. A teljes összhangról tanúskodik Daniel Poulter egészségügyi miniszterhelyettes nyilatkozata is: „A külföldi doktorok hozzájárulása az egészségügyi rendszerhez rendkívül értékes, de az is világos, hogy szigorúbb ellenőrzésre van szükség”.
Élete legnehezebb vizsgájaként emlékszik Záborszky András sebész az angol nyelvvizsgára, amelyet jóval a magyar EU-csatlakozás előtt kellett letennie, hogy Angliába mehessen dolgozni 1991 és 1993 között. 1997-ben visszatért, és azóta is ott praktizál, most éppen Kentben, Londontól száz kilométerre. – Daniel Ubani esete után erősödött fel a törekvés, hogy megvédjék a betegeket. Ezzel valahol egyet is értek – felelte kérdésünkre. A GMC-nél is Ubani esetére hivatkoztak, nem kizárt, hogy valamelyest ürügyként is: a nigériai születésű német orvos öt éve helyettesíteni érkezett a szigetországba, és véletlenül túladagolta a fájdalomcsillapítót: a hetvenéves brit páciense meghalt.
– Az állandó jelleggel Nagy-Britanniában praktizáló külföldi kollégákkal nincs gond. Inkább a néhány napra érkező, helyettesítő orvosoknál fordulnak elő problémák – fogalmazott az 57 éves sebész. Szerinte a britek is látják, hogy külföldiek nélkül képtelenség lenne működtetni az egészségügyet; a külföldi doktorok aránya érezhetően magas.
A magyar orvosok Lukács Szilveszter tapasztalatai szerint megfelelő angoltudással indulnak útnak, a nagy-britanniai partnerek még sosem panaszkodtak. – Csupán azért, mert valami újba belevágnak, a magyar orvosok előre készülnek az angol nyelvű szakirodalomból, és a mindennapi nyelvtudásukat is felfrissítik, sokszor valamilyen tanfolyamon – mondta. Nagy-Britannia még mindig az első számú úti cél a magyar doktorok körében, a második helyen Németország áll. A vonzóbb életszínvonal és a jobb munkakörülmények gyorsan begyógyítják a honvágy okozta sebeket.
Németországban egységesítenek
Megkongatták a vészharangot Németországban is a külföldi orvosok hiányos nyelvtudása miatt. Erhard Kiffner, a baden-badeni klinika orvos igazgatója nemrég a Deutsche Wellének nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy az orvosok esetében a kommunikáció legalább olyan fontos, mint maga a szaktudás. A beteg megfelelő kikérdezése 80 százalékos biztonsággal jó diagnózishoz vezet, ami nemcsak a kezelést teheti egyszerűbbé, hanem a költségeket is csökkentheti.
Nem érzékel azonban különösebb gondot a Németországban dolgozó magyar orvosok nyelvtudásával a lapunknak nyilatkozó Péter, aki egy Passau melletti kórházban praktizál. – A német tartományokban eddig eltérő volt a szabályozás, de általában szükség van egy approbációs vizsgára. Két-három kolléga előtt kell megoldani németül egy adott orvosi helyzetet, és ebből lemérik, hogy milyen az illető némettudása. Ám a kórház dönthet úgy, hogy erre nincs szükség, és vállalja a felelősséget az orvosért – mesélte. A német tartományi egészségügyi miniszterek éppen idén nyáron döntöttek úgy, hogy a jövőben egységesen ellenőrzik a doktorok nyelvtudását.
Péter esetében erre nem volt szükség, mert a fiatalember az orvosegyetem első két évét Bécsben végezte, és aktívan készült a németországi munkavállalásra. A felesége egyszerű középfokú nyelvvizsgával érkezett, neki nehezebb dolga volt. – Egy ügynökség szervezte meg a munkavállalásunkat, ők mindenről gondoskodtak: szükség esetén a nyelvtanfolyamról, a szaknyelvoktatásról, a kinti szállásról. Addig nem engedik el az ember kezét, amíg biztos álláshoz nem jut – számolt be. Az sem utolsó szempont, hogy a költségeket a kórház, és nem a munkavállaló viseli.
Akcentusmentes nyelvtudást a kórházak sem várnak el, de azt igen, hogy a külföldi orvosok folyamatosan fejlesszék a tudásukat: Péter még a jó némettudása mellett is rengeteg szakszót tanult a napi munka mellett. Azt is hozzátette, hogy a magyar nyelvoktatás színvonala sajnos még mindig gyenge, a nyelvtant sulykolják, ahelyett, hogy a kommunikációra helyeznék a hangsúlyt. Ez kezdetben rengeteg nehézséget okoz a kint dolgozóknak. Az sem előny, hogy a friss diplomás magyar orvosoknak nagyon kevés a kórházi tapasztalatuk. A többségük még vért venni sem tud, ezért célszerű itthon némi munkatapasztalatot gyűjteni, és csak utána pályázni németországi állásra.
Munkahelyet szerezni meglehetősen egyszerű: akkora az orvoshiány, hogy Péter a saját szakterületén belül most 1800 állásra pályázhatna. 2012-es adatok szerint 33 ezer külföldi orvos dolgozik az országban, tíz évvel ezelőtt még feleennyien sem voltak. A legtöbben Romániából és Görögországból érkeznek, de jönnek Iránból és Afganisztánból is. – A kis kórházakban tényleg rossz a helyzet, ott én is találkoztam olyan orvossal, aki három-négy év kintlét után sem tudott kommunikálni a betegekkel. Nem is engedték a páciensek közelébe, legfeljebb vért vehetett – idézte fel.
A nagyobb kórházakban a kollégák is odafigyelnek egymásra; akinél úgy érzik, hogy gond van a nyelvtudással, azt német tanfolyamra kötelezik. Az is megesik, hogy csak félállásban dolgozhat valaki, a fennmaradó idejében pedig nyelvet tanul.
Ami a hírhedt brit esetet illeti (ahol a nigériai származású német orvos sokszoros dózisú fájdalomcsillapítóval egy beteg halálát okozta), ilyen Péter szerint Németországban nem fordulhatna elő. Mindent szigorúan dokumentálni kell, a nővérek kizárólag akkor adnak be gyógyszert, ha ezt az orvos írásba adja – és a sokszoros dózis még az ápolónak is szemet szúrna.
