Tüntet és büntetne az ellenzék
Mikola Azarov a kijevi parlamentben igyekezett megmagyarázni az intézkedést. Arra hivatkozott, hogy az ország gazdasági helyzete tette szükségessé a „nehéz, de egyetlen lehetséges döntést”. Az UNIAN hírügynökség jelentésében idézett szavai szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által támasztott, egyebek közt a közműdíjak emelését, a fizetések és a nyugdíjak befagyasztását követelő hitelfeltételek jelentették az utolsó cseppet a pohárban.
Ugyanakkor azt is hangoztatta, hogy a kormány továbbra is az uniós integrációt segítő reformokra törekszik. A miniszterelnök felszólalását az ellenzéki képviselők bekiabálásokkal zavarták meg, néhányan közülük papírokkal dobálták meg a kormánypáholyt. Vezetőik jogi eljárásokkal is megfenyegették a kabinetet és Viktor Janukovics államfőt. A világbajnok nehézsúlyú bokszoló, Vitalij Klicsko, az Ukrán Demokrata Szövetség a Reformért (UDAR) párt vezére azt mondta, hogy ügyészséghez fordulnak, mert szerintük a kormány és a miniszterelnök túllépte a hatáskörét.
Arszenyij Jacenyuk, a Batykivscsina (Haza) párt frakcióvezetője pedig bejelentette: aláírásgyűjtést indítottak a parlamentben a kormány elleni bizalmatlansági indítványhoz. A politikus szerint az elnök hazaárulást követett el azzal, hogy kihátrált az uniós társulásból, így impeachmentet, azaz a leváltásához vezető büntetőeljárást készülnek kezdeményezni ellene. Az európai integráció hívei tüntetéseket is tartanak.
Csütörtök és tegnap este is demonstráció volt Kijev központjában, a Függetlenség terén, amely a 2004-es, úgynevezett narancsos forradalom fő helyszíne volt. A szervezők azt ígérik, hogy a jövő hét közepéig, az EU keleti partnerségi programjának vilniusi csúcstalálkozójáig folytatják akciójukat. Viktor Janukovics az elmúlt napokban Ausztriában tárgyalt, és nyilvánosan nem beszélt a kormánydöntésről. A litván elnöknek a hírek szerint orosz nyomással indokolta a meghátrálást, Vlagyimir Putyin orosz elnök viszont az Európai Uniót vádolta Ukrajna megzsarolásával.
Az ukrán vezető kormányerő, a Régiók Pártja parlamenti frakcióvezetője, Olekszandr Jefremov eközben bejelentette: tudomása szerint Kijev és Moszkva között már a gázárakról és a hitelek lehetőségéről kezdődtek tárgyalások. A kijevi fordulat egyébként nem módosította Viktor Janukovics programját: az ukrán államfő részt kíván venni a vilniusi csúcson, és Brüsszelben Maja Kocijancic, Catherine Ashton külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szóvivője is megerősítette, hogy az EU Vilniusba várja a politikust.
Maga Ashton csalódottságának adott hangot, és leszögezte, a megállapodások aláírása azt jelezte volna a nemzetközi pénzügyi intézményeknek, hogy Ukrajna komolyan veszi a modernizációt. Ránéztek az orosz válaszlépések által okozható károk számaira, és megijedtek – mondta egy bizottsági forrás lapunknak az ukrán döntéssel kapcsolatban, hozzátéve, hogy ezt az EU nem tudná kompenzálni, de az eddigi ajánlat továbbra is fennáll.
Emlékeztetett arra, hogy különböző hitelek formájában az unió 10,5 milliárd eurót fektetett Ukrajnába, és további 610 millió euróról is szó volt, ha létrejött volna a Kijevnek nyújtandó IMF-hitel. Elismerte ugyanakkor, hogy az orosz szankciók hatását azonnal megérezte volna Ukrajna, miközben az uniós megállapodások előnyeit középtávon lehetne igazán élvezni, és először a fájdalmas reformokon kellett volna átmennie a kelet-európai országnak.
