Először sértegették a London környéki nőt egy szórakozóhelynél, mert partnerét látva leesett nekik a tantusz: leszbikus. A pódiumon Gergely Andrea, az Európai Zsidó Diákok Szövetségének elnöke ült mellette, és mondta el a vele történteket. Ő akkor vált ismertté, amikor társaival az időközben elhunyt Csatáry László volt kassai gettóparancsnok budapesti háza előtt tüntetett, majd a Kuruc.info portál révén magyarországi szélsőségesek zaklatták.

Ma ez (is) Európa. Az EU bécsi székhelyű Alapjogi Ügynöksége és a huszonnyolcak soros elnökségét betöltő Litvánia közös, vezető uniós illetékeseket is felvonultató vilniusi konferenciáján azzal szembesülhettünk: a gyűlölet-bűncselekmények felerősödtek az unióban. Napokkal a Kristályéjszaka 75. évfordulójára készült, lapunkban is ismertetett európai antiszemitizmus-jelentés megjelenése után Cecilia Malmström, az Európai Bizottság illetékes biztosa is arról beszélt: a helyzet romlott, megerősödtek az EU szélsőséges pártjai, a fősodorban lévő erők pedig nem reagáltak erre megfelelően.

A politikusok felelősségéről megoszlottak a vélemények. Saira Khan tévés műsorvezető, a rendezvény egyik házigazdája kérdésére, miszerint „ elbukják-e” ezt a tesztet, Surján László, az Európai Parlament alelnöke nemmel felelt. Míg Janez Lenarcic, az EBESZ égisze alatt működő Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának vezetője szerint nem is ez a kérdés, csak az, milyen mértékben...

A 28-ak gyűlöletbűn-statisztikái eltérőek; és más a jogalkotás, a jogalkalmazás is. Az országok egy részében például a fogyatékkal élőkkel szemben elkövetett bűncselekményeket nem is tudják gyűlöltetbűnként értelmezni. A felmérések szerint a zsidók harmada, a melegek és leszbikusok negyede, a romák ötöde, az Európában élő fekete-afrikai származásúak hatoda számolt be a sérelmére elkövetett gyűlölet-bűncselekményről. Ahol megfelelő a jogi környezet, ott is vitatható a tényállás. Például egy, az utcán sétáló kipás zsidót minden előzmény és szóváltás nélkül megtámadnak, majd az elkövetők továbbállnak. Nem fosztják ki. Mi volt tettük indítéka? Antiszemitizmus? Vélelmezhető. Nehezebben bizonyítható.

Magyarország vastagon terítékre került a konferencián. Sajnos, csak részben a 2001-es budapesti egyezmény okán, amely a számítógépes bűnözés elleni harc nemzetközi jogi keretét biztosítja. Legalább kétszer, igaz, általánosságban, utaltak külföldi politikusok a zsidók magyarországi összeírásának parlamenti felvetésére. Mint emlékezetes, egy éve Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő szorgalmazta ezt, sárga csillagos tüntetést is kiváltva ezzel az Országgyűlésben.

Később a Jobbik úgy pontosított: nem a zsidó származásúak, hanem az izraeli-magyar kettős állampolgárok felmérését tartanák fontosnak. Magyarországot számos politikus, minisztériumi, bűnüldözési és igazságszolgáltatási illetékes képviselte, és jelen voltak hazai civil szervezetek képviselő is. Megjelent Gyüre Csaba, a Jobbik és az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának alelnöke is. A mintegy 330 résztvevő a munkacsoportokban is megismerhette a Kuruc.infót. A portálnak a világhálóról való lekapcsolására tett kormányzati erőfeszítések eredménytelenek voltak eddig. A Facebookról viszont leszedették.

A Tett és Védelem Alapítvány, amely kezdeményezte ezt, szintén képviseltette magát Vilniusban. Most abban bíznak, sikerül a teljes netről lekapcsolni a portált. Cseh Gabriella, a Facebook közép- és kelet-európai szabályozási igazgatója elmondta, minden, esetleges gyűlöletbeszédre vonatkozó panaszt kivizsgálnak, és anonimitást biztosítanak a panaszosnak. A Kuruc.infónak a Facebook-normák „sorozatos megsértéséért” kellett távoznia a legnépszerűbb közösségi portálról, mondta.