Ez utóbbit az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország alkotja. Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vezetője azt mondta, országa jottányit sem enged nukleáris jogaiból. Mint emlékezetes, a hosszú évek óta zajló vitában Irán azt állítja, atomprogramja békés célokat szolgál. Hamenei a múltkori, a hónap első felében lezajlott tárgyalási fordulóban szokatlanul keménynek bizonyuló franciákról úgy nyilatkozott, hogy „nemcsak behódoltak az Egyesült Államoknak, de térdre borultak” Izrael előtt is.

Párizs ezt hivatalosan visszautasította. A napokban a zsidó államban tárgyalt Francois Hollande francia elnök, és azt mondta, Iránnak húsz százalékon (a fegyverszintű előtti kritikus értéken) le kell állnia az urándúsítással, vissza kell vennie dúsítotturán-készleteiből, és be kell szüntetnie az araki nehézvizes erőmű építését. Ebből atomfegyver előállítására alkalmas plutónium nyerhető. Ugyanakkor a Teheránban is viszonylagosan Nyugat-szimpatizánsnak tartott Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter a YouTube videomegosztón közzétett üzenetében úgy fogalmazott, hogy meg kell ragadni az alkalmat a megegyezésre, és „van út előre”.

A tárgyalások kulcskérdése, hogy pontosan milyen szankciókat oldanának fel, az iszlám köztársaság mihez jutna atomprogramja lassításáért cserébe. A Bloomberg elemzésében az áll, hogy a múltkor az egyeztetések e pontnál rekedtek meg: a nyugat tízmilliárd dolláros összegben enyhítené a szankciókat, azt is nagyjából csak fél évre, és ez nem érintené a Teherán számára kulcsfontosságú olaj- és bankszektort. Vagyis a féléves próbával a két fél csak időt nyerne egy lehetséges átfogóbb rendezéshez.

– Mi azt számoltuk, hogy húszmilliárd dollárt nyernének az irániak, ami száz százalékkal növelné a készpénzkészletüket és 25 százalékkal a valutatartalékaikat. Izrael 20-40 milliárddal, míg az amerikai kormány hat-kilencmilliárddal kalkulál – mondta lapunknak telefonon Washingtonból Jonathan Schanzer amerikai Közel-Kelet-szakértő, a Barack Obama elnök kormányzatával szemben kritikus, konzervatív Alapítvány a Demokráciák Védelméért alelnöke.

A The Los Angeles Times arról számolt be, hogy a Washington és Moszkva egyéb nézeteltérései ellenére az amerikaiak csendes támogatást kapnak az oroszoktól Irán ügyében. „Vannak taktikai különbségek. De végső soron az USA-nak és Oroszországnak közösek az érdekei” – állítja a lap hasábjain Gary Samore, Obama volt vezető Irán- és leszerelésügyi szakértője. Jonathan Schanzer lapunknak kifejtette: szerinte ennek oka az, hogy a washingtoni adminisztráció túlságosan is feladja pozíciót a Közel-Keleten.

„Ugyanezt látjuk, amikor nem lép Szíriában vagy megkurtítja az Egyiptomnak nyújtott támogatást.” Úgy véli, Obamáék nagyon is a megegyezésre hajlanak Iránnal, miközben Izrael figyelmeztetett ennek kockázataira. Obama kérésének engedve, a demokrata többségű washingtoni szenátus letett arról, hogy december előtt újra szankciókról tárgyaljon. Így esélyt ad a bizalmi légkör kialakulásának Genfben.

Schanzer szerint ugyanakkor nem igaz, hogy a keménykedésben Párizs lépett volna Washington helyére, és egyfajta szövetséget kötött volna Izraellel. „A francia álláspont határozott volt az iráni atomdossziéról, de az izraeli–palesztin kérdésben Hollande a korábbi követelések teljesítését szorgalmazta.” Így a francia elnök a teljes zsidó „telepestevékenység” leállítását követelte a palesztin területeken.