A keretköltségvetés története 2011-ben kezdődött, ekkor készítette el az Európai Bizottság a büdzsére vonatkozó javaslatát. Hónapokig tartó tárgyalásokba fogtak a tagállamokkal, melyek elsőre nem tudtak megegyezni a végleges összegekről tavaly novemberben. Idén februárra lett meg a kompromisszum az uniós kormány- és államfők több mint 24 órás tárgyalása után. Akkor Nagy-Britannia és Németország, valamint az északi államok ragaszkodtak ahhoz, hogy az unió költségvetése tükrözze a válság során a tagállamokban végrehajtott megszorításokat, és legyen reálértéken kisebb, mint az előző hétéves ciklus pénzügyi kerete. A Franciaország által fémjelzett déliek és keletiek csoportja a források minél magasabb biztosításában volt érdekelt.

A magyar tárgyalóknak annak idején meglehetősen nehéz dolguk volt: a folyósított felzárkózási források összegének a korábbi javaslatokban alacsony,GDP-arányos plafont szabtak, és a mérsékelt növekedési kilátások miatt úgy tűnt, Magyarország masszív támogatásoktól esik el. A tárgyalások során azonban a plafon tekintetében kivételt kaptunk, másrészt pedig sikerült elérni, hogy a legfejletlenebb régiók külön még 1,56 milliárd eurót kapjanak, ami tovább növelte a magyar borítékot. Végül a felhasználási szabályok is kedvezően alakultak: a támogatásokhoz az önrész nem emelkedett 15-ről 25 százalékra a legfejletlenebb régiók esetében. A kialkudott összeg értelmezése azonnal a politikai csatározások középpontjába került. A higgadt számolást az is nehezíti, hogy bizonyos forrásokat pályázatok útján lehet lehívni: ennek szabályait szintén most fogadta el a parlament. Bonyolítja a dolgot, hogy lehet folyó-, illetve bázis- (2011-es) áron is számolni az összegeket, más-más eredményt kapva. Bázisáron a kohéziós támogatások összege a bizottság szerint 20,5 milliárd euró Magyarország számára, a 28 tagállam közül Lengyelország, Románia, Spanyolország és Olaszország kap többet. Összességében nem sokkal, de vékonnyabb a mostani hétéves boríték, mint az előző hét évben, ám a torta is kisebb. A kormány szerint ehhez képest javult a nettó pozíciónk, mert a kisebb büdzsé azt is jelenti, hogy Magyarországnak egymilliárd euróval kevesebbet kell befizetnie a közösbe.

Az Európai Parlament (és a bizottság) egyébként már a nyáron politikai megállapodást hozott tető alá a tagállamokkal a költségvetésről, de a végső szavazást az EP – amely nagyobb költségvetésért kampányolt – feltételekhez kötötte. Ezek egyike, hogy a 2014-es évet ne mínuszban indítsa az unió.

Híd az Ipolyon – európai uniós támogatásból valósulhatott meg