A közvélemény-kutatások szerint a középbal korábbi – 2006–2010 közötti – államfője, Michelle Bachelet ismételhet. A kérdés csak az, hogy már az első fordulóban megkapja a megválasztásához szükséges 50 százalék plusz egy voksot, vagy december 15-én szükség lesz második körre is. Az előzetes felmérések szerint a 62 éves Bachelet – aki az elnökségét követően az ENSZ-ben a nők ügyének felelőse volt – a voksok 47 százalékára számíthat, ami hatalmas előny a második helyre várt, a jelenleg kormányzó jobboldal jelöltjének, a 60 éves Evelyn Mattheinek 14-15 százalékával szemben.

Mindkét asszony apja a chilei légierő magas rangú tisztje volt, kislányként ugyanazon laktanya udvarán nőttek fel. Bachelet apja a Pinochet- puccs után is hű maradt a megdöntött és megölt baloldali Salvador Allendéhez, míg Matthei a diktatúra juntájának lett a tagja. Michelle Bachelet száműzetésbe kényszerült, az egykori NDK-ban kezdte meg orvosi tanulmányait, míg Evelyn Matthei Chile legjobb egyetemén tanult közgazdaságtant.

A két tábor szeptember 11-én, a puccs negyvenedik évfordulóján külön-külön megemlékezést tartott. A milliomos vállalkozóból lett jelenlegi jobboldali elnök, Sebastián Pinera szerint nincs szükség semmilyen váltásra, hiszen Chile Latin-Amerika egyik legsikeresebb gazdasága. Bachelet szerint viszont megbékélést csak a múltban történtekkel való elszámoltatás hozhat. Új alkotmányt is sürgetett az 1981-ben hozott Pinochet-féle alaptörvénnyel szemben.

A legfelső bíróság most kért először bocsánatot, amiért nem álltak ki az emberi jogok védelméért a diktatúra tizenhét éve alatt. A szocialista Bachelet mostani kampányában jóval radikálisabb és baloldalibb programot hirdetett, mint amit 2006–2010 közötti elnöksége idején képviselt. A középbalhoz, a kereszténydemokraták és a szocialisták alkotta koalícióhoz (Concertación) negyedszázad elteltével most csatlakozott első ízben a kommunista párt, s ezért az összefogást Új Többségre (Nueva Mayoría) keresztelték át. Ám a reformígéretek még inkább betudhatók a legújabb szociális követeléseknek.

Így a diákoknak, egyetemistáknak az „ingyenes és minőségi” oktatásért szervezett tömegdemonstrációinak, amit a szülők, a pedagógusok és a társadalom más rétegei is támogatnak. Bachelet az ígérte, hogy hat év alatt Chilében megvalósul az általános ingyenes közoktatás. Ennek pénzügyi alapjait a kormány az adórendszer átalakításával, a vállalkozói terhek, a jövedelmi adókulcsok módosításával, igazságosabb teherviseléssel kívánja megteremteni.

A 2011-es diáktüntetések több szervezője, köztük a két legismertebbé vált vezető, az ifjúkommunista Camila Vallejo és a katolikus egyetemisták szövetségétől Giorgio Jackson is jelöltette magát képviselőnek, jó eséllyel. A közelmúltban 18 évre vitték le a választói korhatárt, így a 18–32 év közöttiek adják a választásra jogosultak harmadát. Ez az új generáció egyaránt bírálja – még ha nem is egyenlő mértékben – az utódpinochetista jobboldalt és a két évtizeden át kormányzó középbalt a reformok elmaradása, illetve a fizetős oktatás miatt. Kifogásolják, hogy a szegényebbek (illetve szüleik) hoszszú évekig kénytelenek visszafizetni a diákhitelt. Részben ezt a légkört próbálja meg kihasználni több, populista programmal induló jelölt is.