Orosz–ukrán gázvita: Az európai szállítások is veszélybe kerülhetnek
A gázfronton látszik kiéleződni Oroszország és Ukrajna vitája. Kijev a múlt pénteken leállította az orosz gáz importját, és az év, de lehet, hogy akár a tél végéig nem is tervezi annak felújítását. A döntés hátterében a szakértők két tényezőt látnak: a Naftogaz ukrán gáztársaság nem akarja tovább növelni az orosz Gazprommal szemben felhalmozott tetemes adósságát, hiszen az augusztusi szállításokért még csaknem 800 millió, az októberiekért pedig 1,35 milliárd dollárral tartozik. Az ország tartalékai pedig, amelyek a Gazeta.ru orosz internetes hírportál adatai szerint meghaladják a 19 milliárd köbmétert, elegendőnek ígérkeznek a fűtési szezonra. A radikális lépésnek persze már voltak előjelei. Viktor Janukovics államfő a múlt héten arról beszélt, hogy Ukrajna 2020-ra önellátó lehet gázból, sőt talán még exportálni is tud majd, a korábban napi több mint százmillió köbméteres szállítások pedig a múlt hét közepére a töredékükre csökkentek.
Mihail Pogrebinszkij, a Kijevi Politika- és Konfliktuskutató Központ igazgatója kölcsönös zsarolást lát a történtekben. – Miközben a Gazprom azzal fenyegetőzik, hogy a jövőben csak akkor ad gázt Ukrajnának, ha annak árát előre kifizetik, Kijev most azt akarja demonstrálni az oroszoknak, hogy nélkülük is elboldogul – mondta a Népszabadságnak a politológus.
Energetikai elemzők a lépés kockázataira figyelmeztetnek. Szerintük ugyanis Kijev hosszú távon nem tudja nélkülözni az orosz gázt. Noha a korábbiakhoz hasonló, az európai exportot fenyegető gázháborútól még nem kell tartani, nem tudni, mi lesz, ha egy átlagosnál keményebb tél miatt megnő a fogyasztás, és a tartalékok idő előtt kimerülnek. Ebben az esetben Ukrajna engedély nélkül nyúlhat a Gazprom által a területén felhalmozott, nyugati exportra szánt készletekhez, amivel már az európai igények kielégítését is kockáztathatja. Ráadásul a 2009-ben megkötött orosz–ukrán gázszállítási szerződés értelmében az előírtnál kisebb mennyiség vásárlása esetén a Gazprom kötbért követelhet ukrán partnerétől.
– Korai lenne drámai következményekkel számolni – véli Pogrebinszkij. Szerinte ki kell várni, amíg lezárul a tárgyalási folyamat, mert van remény arra, hogy a legfelső szinten kompromisszum születik a gázárról és a szállításokról. A politológus azokra az egyeztetésekre utalt, amelyek Janukovics és orosz kollégája, Vlagyimir Putyin között folynak. A két államfő legutóbb a múlt szombaton találkozott Moszkvában, meglehetősen rejtélyes körülmények között. Megbeszélésük tényét többnapos késéssel csak Putyin szóvivője erősítette meg.
Arszenyij Jacenyuk, Timosenko Batykivscsina (Haza) nevű pártjának frakcióvezetője például úgy látja, hogy Janukovics lépései veszélybe sodorják az EU és Ukrajna társulási szerződésének küszöbönálló aláírását, amelytől Moszkva minden erejével igyekszik eltántorítani Kijevet. Az ellenzéki politikus a kijevi külügyminisztériumtól kért tájékoztatást Janukovics és Putyin tárgyalásairól, és kijelentette: ha az elnök titkos eszmecserét folytatott egy másik államfővel, az hazaárulás, tehát vádat lehet emelni ellene.
Moszkva bocsánatkérést követel. Oroszország bocsánatkérést és az okozott károk megtérítését követeli Lengyelországtól, miután hétfőn petárdákkal, üvegekkel és kövekkel dobálták meg az ország varsói nagykövetségét a lengyel függetlenség napján felvonuló szélsőjobboldali fiatalok. Moszkvában emiatt bekérették a külügyminisztériumba a lengyel nagykövetet, akinél a tettesek megbüntetését és a hasonló provokációk megakadályozását sürgették. A varsói külügyminisztérium közleményben fejezte ki sajnálatát és elítélte a tüntetők viselkedését. Moszkvai politikai körökben összefüggést látnak az erőszakos akció, valamint az EU és Oroszország kapcsolataiban megmutatkozó feszültség között, amely tovább erősödött azzal, hogy Ukrajna az unióval tervezett társulási szerződés segítségével is enyhíteni akarja az országot Moszkvához kötő gazdasági függőségét. Alekszej Puskov, a duma külügyi bizottságának elnöke szerint a varsói események azt bizonyítják, hogy néhány uniós államban sokkal nagyobb a nacionalizmus, mint Oroszországban. (Reuters)
