Pokoli pusztítást végzett a tájfun
– Sokkal több segítségre lenne szükségünk, de ide borzasztó nehéz eljutni. A tájfun elvonulása óta próbáljuk a romok alól kiszedni a holttesteket, és élelmiszert osztani a rászorulóknak – magyarázta az ARD német közszolgálati televíziónak Tacloban polgármestere. Alfred Romualdez azt sem hallgatta el, hogy az emberpróbáló feladatra roppant kevesen vannak. Az elöljáró nem számíthat emberei közel kilencven százalékára: ők meghaltak vagy megsebesültek a Haiyan – vagy ahogy a Fülöp-szigeteken hívják: Yolanda – pusztításában. A 220 ezer lakosú Taclobanban az épületek nyolcvan százaléka megrongálódott. Romualdez azt mondja: a szerencsének köszönheti, hogy túlélte a soha nem látott erővel lecsapó vihart.
A katasztrófa sújtotta övezetben a halálos áldozatok száma meghaladja a tízezret, de ez korántsem végleges szám. Becslések szerint legalább 600 ezren maradtak fedél nélkül, a nincstelen túlélőkön egyre jobban eluralkodik a kétségbeesés. Az üzletek és a raktárak üresek. – Olyanok vagyunk, mint az újszülöttek. Teljesen kiszolgáltatottak – panaszkodott egy kiskereskedő.
A segélyszállítmányokat ugyan útnak indították, de nehéz eljutni a válságövezetbe. A Fülöp-szigeteki hadsereg egységeihez csatlakoztak az amerikai légierő és tengerészgyalogság szállítógépei, hajói is.
A taclobani reptér is súlyos károkat szenvedett, az utak és a hidak jelentős része járhatatlan. A kórház túlzsúfolt, a folyosókon sem lehet elférni a sebesültektől. Benigno Aquino államfő kemény fellépést ígért ugyan a fosztogatókkal szemben, de az üzletek kirablását nehéz megakadályozni: sokak számára egy-egy ruhadarab is sokat jelenthet. A legtöbben azonban rizs, innivaló és más nem romlandó élelmiszerek után kutatnak. Vagy hozzátartozóikat keresik.
– Ha a kormány nem csinál valamit, az emberek hamarosan egymást kezdik öldösni egy marék rizsért – jósolta a Reutersnak egy taclobani lakos. A CNN helyszíni tudósításában a helyiekre hivatkozva még lakonikusabban fogalmazott: rosszabb, mint a pokol. A helybeli üzlettulajdonosok egy része önvédelmi csoportba tömörült: a felfegyverzett kereskedők azt mondják, hogy lelövik a fosztogatókat.
Richard Gordon, a Nemzetközi Vöröskereszt Fülöp-szigeteki vezetője tébolydához hasonlította a viszonyokat. Samar és Leyte tartományokban sok település 80-90 százaléka elpusztult, romba dőlt, megsemmisült – jelentette a BBC.
Az államfő hétfőn felkereste Ceyte tartományt, a régiót, amelyet a legsúlyosabban érintett a tájfun. Aquino nem zárta ki, hogy egyes körzetekben rendkívüli állapotot vezetnek be. Taclobant a helyiek horrorfilmekbe illő elmondása szerint öt méter magas hullámok borították el, az emberek fejvesztve menekültek. A közel 300 kilométeres széllökések és a két-három emelet magasságú víztömeg sokakat úgy sodort el, ragadt magával, mintha papírból lettek volna.
Házak tető nélkül, halottak az utcán
„Negyedik napja semmi hírem a szüleimről. Nem tudom elérni őket sem telefonon, sem interneten. Nem tudok mást tenni, mint imádkozni” – mondja könnyes szemmel Shirley Catubao Budapest belvárosában. Magyar férje és Fülöp-szigeteki barátai nagyon féltik az érzelmi megrázkódtatástól, hiszen másfél hónap múlva hozza világra harmadik gyerekét. Mint mondja, egy éve, hogy szülei a fővárosból, Manilából visszaköltöztek szülőhelyükre, a délkelet-ázsiai ország középső régiójában lévő Samar szigetének legdélkeletibb festői nyúlványára, Guiuan városába. Erre a körzetre csapott le elsőként a Haiyan.
Egyelőre csak légi fotók készültek Guiuanról, amelynek a 2010-es népszámlálás szerint mintegy 50 ezer lakosa volt. A Solar TV riportere, David Santos szerint Guiuan gyakorlatilag megsemmisült. A Fülöp-szigeteki légierő ezredese, John Sanchez, aki vasárnap átrepült a város felett, elmondta: az összes épület megsérült. Vannak, amelyeknek a tetejét szakította le a hatalmas erejű szél, s csak a puszta falak meredeznek felfelé. A kókuszpálmákat a tájfun gyökerestül tépte ki, a repülőgépről csak az utcán fekvő halottakat lehetett látni, mellettük felborult autók, kamionok. A kommunikációs rendszer meghibásodása miatt azonban nincs adat az áldozatok számáról – ismerte el az ezredes. Az egyedüli jó hír, hogy az amerikai hadsereg által még a második világháború idején épített guiuani repülőtér kifutópályája nem sérült meg, úgyhogy alkalmas lehet C–130-as katonai gépek landolására. Ám még egy sem indult útnak. (O. L. Gy.)
