A nagy áttörés még várat magára, de Jukija Amano, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) igazgatója elégedett lehet. Amano tegnap Teheránban megállapodott az iráni kormány képviselőivel arról, hogy a nemzetközi szervezet munkatársai ezentúl közelebbről ellenőrizhetik az iráni atomprogramot.

Zászló nélkül – Irán 2011-ben bezárt londoni nagykövetsége

Az ellenőrök beléphetnek a gachini uránbányába és az araki nehézvizes atomreaktorba, valamint tájékoztatást kapnak a jövőben tervezett atomerőművekről és urándúsítókról. Az araki nehézvizes reaktort az IAEA ellenőrei legutóbb két éve kereshették fel, azóta csak műholdon figyelhették a működését – emlékeztetett a Reuters. A reaktor azért kelt komoly aggodalmakat, mert itt akár plutóniumot is előállíthatnak, amelyet aztán atombomba gyártásához használhatnak. Irán tagadja, hogy katonai céllal dúsítana uránt, ők csak az atomenergia békés felhasználására törekednek, állítják, ám a nyugati világ azt gyanítja, hogy 2003 óta a háttérben katonai program is zajlik.

Az ellenőrök továbbra sem mehetnek be azonban a parcsini katonai bázisra, ahol az IAEA szerint évekkel ezelőtt katonai célú atomkísérleteket végeztek. Ali Akbar Szalehi, az iráni főtárgyaló azonban úgy vélekedett: minden, ami nincs közvetlen kapcsolatban az atomenergiával, későbbi tárgyalásokon még szóba kerülhet.

A megállapodás tovább növelte a nemzetközi közösség optimizmusát azzal kapcsolatban, hogy az új iráni vezetéssel akár már néhány hónapon belül meg lehet egyezni az évek óta vitatott atomprogramról. Bár a hétvégi genfi hathatalmi tárgyalások nem hoztak áttörést, a következő fordulót már ki is tűzték november 20-ra. Diplomáciai források szerint nemcsak Iránnal voltak nézeteltérések, hanem a nyugati szövetségesek között is akadt ellentét: Franciaország keményebb álláspontot képviselt az araki nehézvízreaktor ellenőrzése ügyében, mint a többiek. Párizs ezt később cáfolta, mondván, őket nem a csordaszellem vezérli, de nem is kekeckednek feleslegesen, csupán független külpolitikát folytatnak. Amerikai diplomáciai források szerint a megegyezés végül azon bukott el, hogy Teherán azt szerette volna: formálisan ismerjék el a nagyhatalmak, hogy a perzsa államnak joga van az urándúsításhoz.

Aggódik viszont Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő, aki máris elítélte a közeledést. Gazdasági minisztere pedig még ennél is egyértelműbben fogalmazott: ha tíz év múlva New Yorkban felrobban egy koffer, amibe atombombát rejtettek, az a most adott engedmények következménye lesz – idézte Naftali Bennettet a Spiegel Online. Az amerikai diplomácia igyekezett eloszlatni az izraeli aggodalmakat, mondván, soha nem fogják hagyni, hogy Teherán atomfegyverhez jusson. Ám máris az iráni elszigeteltség enyhülését jelzi, hogy Nagy-Britannia tegnap kinevezte új teheráni ügyvivőjét. A brit nagykövetség 2011 óta zárva tart, miután tüntetők megrohamozták és feldúlták azt.

Azóta a két ország között hűvös volt a viszony. London egyelőre nem nyitja újra nagykövetségét, de az ügyvivő rendszeresen Teheránba utazik majd, írta a Reuters. Az iráni külügy pedig bejelentette, hogy ők is viszonozzák a gesztust, és diplomatát küldenek Londonba, ahol – a viszonosság jegyében – 2011 óta szintén zárva tart az iráni diplomáciai képviselet. William Hague brit külügyminiszter kijelentette, ha sikerül az atomprogrammal kapcsolatban megállapodásra jutni, akkor enyhítik az Iránnal szemben fennálló kereskedelmi szankciókat. Ám ha Teherán kihátrál, akkor további szigorításokra számíthat.