Hadat üzennek a szatyroknak
Ugye önök is láttak már a tájat elcsúfító nejlonzacskót céltalanul sodródni, vagy a faágakba akadva „színesíteni” a lombozatot? Nem szép látvány – hiába szánt annak idején az Amerikai szépség című film többperces jelenetet egy műanyag zacskó „táncának”, az élet szépségét bizonygatva.
A nejlonszatyrok valójában nem tesznek hozzá az élet szépségéhez. Az Európai Bizottság adatai szerint 2010-ben például 98,6 milliárd került az unió piacára, de a legtöbbször egyszeri használat után, néhány percen belül eldobjuk őket. 2010-ben nyolcmilliárdot dobtunk el: ezek a természetben, a környezetünkben kötöttek ki. S éppen a szívósságuk okozza a legnagyobb gondot: több mint száz évbe is telhet, mire lebomlanak. Ám parányi, mikroszkopikus darabokban még évszázadokig keringhetnek a környezetben, megfertőzve a táplálékláncot. Hiába állítják a gyártó cégek, hogy a kisebb zacskót lehet szemetesként is használni, ez nem fogja vissza a használatot, és szemétként ugyanúgy belekerülhet a természetbe, mint ha azonnal eldobja a polgár.
A csomagolásról szóló EU-irányelv módosítását javasolja ezért az Európai Bizottság, hogy minimálisra lehessen csökkenteni az 50 mikronnál vékonyabb anyagból készült zacskók használatát. A brüsszeli testület a tagállamokra bízná, hogyan oldják meg ezt: például fizetni kelljen a szatyrokért, „csökkentési célszámokat” határozzanak meg tagállami szinten, vagy akár be is tiltsák az ilyen táskák használatát. A bizottság célja, hogy nyolcvan százalékkal lehessen csökkenteni a felhasznált nejlonzacskók mennyiségét.
Janez Potocnik környezetvédelmi EU-biztos szerint elképesztő mértékű környezeti károkat okoznak a szatyrok. A nyolcmilliárdnyi zacskószemét nagy része a tengerekbe kerül. A bizottság adatai szerint 267 különböző állatfaj akadt bele műanyag zacskóba, vagy került bele a szervezetébe ilyen anyag. Az Északi-tengeren a madarak 94 százalékának a gyomrában találtak műanyagot.
A bírálók szerint azonban a brüsszeli bizottság átpasszolta a felelősséget a tagállamoknak, ahelyett hogy kötelező célszámokat határozott volna meg. Potocnik javaslata sem azt nem határozza meg kötelezően, milyen mértékben kellene visszafogni a műanyag zacskók használatát, sem azt, hogy milyen eszközökkel kell ezt elérni, és mennyi idő alatt. A javaslatnak egyébként még át kell mennie a tagállamokat tömörítő tanácson és az Európai Parlamenten is, és onnantól kezdve két év múlva lép majd hatályba a tagországokban.
Kötelező csökkentési célszámok kellenek, különben csak azok a tagállamok lépnek, amelyek amúgy is cselekedni akarnak – mondta az EUobserver hírportálnak Margrete Auken dán zöldpárti EP-képviselő. Dánia az egyik olyan tagállam, amely már most is jól teljesít műanyag zacskók terén: Finnország mellett itt a legkisebb arányú a zacskóhasználat, a polgárok évente négyet használnak el átlagosan. A lengyelek, portugálok, szlovákok viszont több mint 460-at használnak egyetlen év alatt.
Írországban azután csökkent drámaian, 95 százalékkal a műanyag zacskóval szemetelés, hogy 0,22 eurós (65 forint) illetéket vezettek be a zacskókra. Potocnik szerint jó példa ez a felesleges műanyag szatyrok visszaszorítására.
