Futni hagyják a Lagarde-lista adócsalóit?
Igaz, mindjárt kibúvót is találtak. Vádat csak akkor emelnek, ha az illetékes adóhatóság befejezte a vizsgálatot. Márpedig – mutatnak rá elemzők – a helyi adóhatóságoknak sem idejük, sem szakértelmük az adóelkerülők lefüleléséhez. „Nagyon valószínűtlen, hogy a Lagarde-listáról bárkit is bíróság elé állítsanak” – vonta le a következtetést Kosztasz Vakszevanisz, a hírhedt listát legelőször közlő Hot Doc című görög magazin főszerkesztője. Papantoniu ráadásul megússza büntetést, ha befizeti a tartozást.
Ám végre történik valami a rejtélyes listával. Itt bukkant fel az egykori szocialista miniszter feleségének a neve: Sztavrula Koraku 1,3 millió eurót tartott egy svájci bankszámlán, és ez szemet szúrt a görög hatóságoknak. A korrupciós ügyekkel foglalkozó ügyész vizsgálatot rendelt el, és úgy találta, hogy a házaspár kiadásai messze meghaladják a bejelentett jövedelmét. A napokban megszületett a lesújtó végkövetkeztetés: a politikus és a neje 2000 és 2010 között hárommillió eurónyi adótartozást halmozott fel. Ezt persze tagadják, s az adóhatóságtól és a közigazgatási bíróságtól várják, hogy tisztázza a nevüket.
Vizsgázik a görög kormány is, amely megmutathatja, hogy felderíteni vagy inkább eltussolni akarja az adóelkerülők ügyét. A Lagarde-lista a titkolózás és a tétlenség jelképévé vált. Ezen a néven híresült el a titokzatos CD, amelyet a franciák már 2010-ben átadtak az athéni illetékeseknek, rajta vaskos svájci bankszámlát fenntartó görögök neveivel. Az adatokat a HSBC bank genfi fiókjának egyik informatikusa lopta el, majd próbálta eladni európai kormányoknak. A rendőrség átkutatta az informatikus franciaországi lakását, és számítógépes fájlokban több tízezer potenciális adócsaló nevére bukkant.
A sors iróniája, hogy éppen Christine Lagarde akkori francia pénzügyminiszter – aki ma a görög mentőcsomagokat jóváhagyó Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója – juttatta el diplomáciai csatornákon athéni kollégájának a kétezer görög számlatulajdonos nevét. Ők összesen kétmilliárd eurót menekítettek a svájci pénzintézetbe. A listán nem csupán ismert üzletemberek és ügyvédek neve bukkan fel, hanem politikusoké és hozzátartozóiké is. Csakhogy eddig nem sok nyomozás indult, a görög pártok egyelőre hallgatnak.
Duplán is dühös lehet a közvélemény Papantoniura: nem elég, hogy adót csalt, annak idején ő vitte be Görögországot az euróövezetbe és ezzel (sokak szemében) a jelenlegi válságba. A görög gazdaság hatodik éve hanyatlik, a munkanélküliség és az árak megugrottak, az életet bércsökkentések és adóemelések nehezítik. A volt miniszter azonban azt írta a Foreign Affairs hasábjain: „Bekormányoztam a hazámat a közös pénz klubjába, és hiszem, hogy jó döntés volt.”
S noha a görögök után már kétszer is pénzügyi mentőövet dobott az EU–IMF-páros, Papantoniu szerint semmi sincs veszve. Más kérdés, hogy a mentőövért cserébe az egyik kérés éppen az adóelkerülés elleni harc volt.