Amosz Jadlin tábornok, az izraeli katonai hírszerzés korábbi főnöke egy svédországi konferencián azt mondta nemrég, hogy ha Irán atombomba birtokába jut, „a szaúdiak egy hónapot sem fognak várni. Már kifizették a bombát, elmennek érte Pakisztánba, és elviszik, amit el kell vinniük.” Jadlin nem adott interjút a BBC-nek. E-mailben azonban azt írta: „A régióban tapasztalható többi potenciális fenyegetéssel ellentétben, a szaúdi igen hiteles és fenyegető.”

A királyság korábban bejelentette, hogy nem kívánja elfoglalni a neki járó helyet az ENSZ Biztonsági Tanácsában, ahová nem állandó tagként beválasztották. Zavart okozott a szaúdi hercegek között az USA–iráni olvadás lehetősége is. Egymás után tettek ingerült nyilatkozatokat, amelyben a Nyugatot hibáztatták azért, mert a térség égető válsággócait nem sikerült megoldani. Ezek közé tartozik Szíria polgárháborúja mellett a palesztin–izraeli konfliktus is, de sok más arabközi biztonsági kockázat, például az iraki polgárháború, a kiújuló libanoni ellentétek vagy az öbölállamok biztonsági deficitje is. Szaúd-Arábia csendes háborús állapotban van a regionális hegemóniára törő perzsa állammal. Ehhez járul a szunnita–síita ellentét.

A BBC összeállításából kiderül, hogy Rijád már a nyolcvanas években beszerzett Kínától közepes hatótávolságú rakétákat, amelyeknek a pontatlanságuk miatt kizárólag nukleáris töltettel lehet szerepük. Legutóbb Pakisztántól vásároltak korszerűbb, mobil rakétákat, robbanófej nélkül. Tényként kezelik, hogy a királyság bőkezűen pénzelte Pakisztán számos hadiipari kutatását, így a nukleáris fejlesztést is. Már a kilencvenes években is sokan sejtették, hogy Pakisztán nemcsak India elrettentésére fejlesztette ki nukleáris kapacitását, hanem „iszlám” bombát épít.

A BBC információit tagadta Szaúd-Arábia és Pakisztán is. Az olajkirályság arra emlékeztetett, hogy országuk (Izraeltől eltérően) aláírta az atomstopszerződést, és atomfegyvermentes Közel-Kelet megteremtését javasolta. Izrael viszont, állítják, ilyen fegyvereket birtokol. Pakisztán külügyminisztériuma is felháborodottan utasította vissza a feltételezéseket, azzal, hogy országuk „felelős nukleáris hatalom, masszív ellenőrzési és parancsnoki rendszerrel, átfogó exportellenőrzéssel rendelkezik.”

Sokak szerint az atombombák átpasszolása komoly gondot okozna Pakisztánnak, például nemzetközi segélyek és kapcsolatok szűnnének meg azonnal. Abdullah szaúdi király már 2009-ben jelezte egy amerikai látogatójának, hogy „nukleáris fegyvereink lesznek.” Lehet, hogy ez bármikor bekövetkezhet.