– Drámai üzeneteket küld egymásnak a két fél, ám ezeket nem kell komolyan venni. Meg akarják mutatni, hogy milyen erősek, de hadat üzenni egyik oldal sem fog – magyarázta lapunknak Jorgosz Kapopulosz politikai elemző. Szerinte a jövő májusi európai parlamenti választásokig senki sem akar bajt csinálni, mert pontosan tudja: a választások után a görög államadósság ügyét vagy így, vagy úgy rendezni kell.

A további nadrágszíjmeghúzás ellen tiltakoztak a szerdai sztrájkkal is, amely komoly fennakadásokat okozott a tömegközlekedésben, a nemzetközi repülőjáratoknál és a közkórházakban. Eközben a trojka képviselői arról egyeztettek az athéni kormánnyal, hogy milyen feltételekkel utalják át a 240 milliárd eurós mentőcsomag következő, egymilliárd eurós részletét. A tét nem kicsi: a súlyos pénz hiánnyal küszködő országban e nélkül nem tudnák kifizetni az állami szektorban dolgozók bérét és nyugdíját.

A trojka kínos kötélhúzás után ment vissza tárgyalni, miután majdnem lemondták az athéni utat. Az EU és az IMF szakértői több milliárd eurós „lyukat” találtak ugyanis a 2014-es görög költségvetésben, emiatt a pénzügyminiszter az utolsó pillanatig új javaslatokat küldözgetett Brüsszelbe. – Friss információkat kaptunk Athénból, így megerősíthetjük az útitervünket – közölte végül az Európai Bizottság szóvivője.

– Görögországnak nem újabb megszorításokra van szüksége, hanem arra, hogy több időt kapjon az EU/IMF-hitelcsomag visszafizetésére. Ezzel Németországnak sem kellene feladnia a reformokhoz ragaszkodó, szigorú álláspontját, csupán új fizetési határidőről lenne szó – válaszolta a Népszabadság kérdésére Jorgosz Kapopulosz. Szerinte amúgy is mindenki tisztában van azzal, hogy a dél-európai

EU-tagállamok nem tudják visszafizetni a teljes adósságukat. A mostani „keménykedés” így legfeljebb a közvéleménynek szól.

Nagyobb szolidaritást kért az euróövezet tagjaitól Kosztisz Hadzidakisz görög fejlesztési miniszter. – Az állandó kételkedés nagyon kedvezőtlen hatással van a gazdaságra, és a büntetésre épülő hozzáállás sem javít a helyzeten. Arra lenne szükségünk, hogy az európai partnereink világosan kifejezzék Görögország iránti bizalmukat – érvelt üzletemberek előtt. Az eurózóna egyik tisztségviselője viszont a trojka és Athén közötti „növekvő nézeteltérésekről” beszélt a The Guardian brit napilapnak.

Arra is érdemes odafigyelni a politikai elemző szerint, hogy mit mond a görög kormányfő és pénzügyminiszter. – A sorok között kell olvasni. Szamarasz és Szturnarasz azt ismételgeti, hogy nem lesz több horizontális intézkedés, vagyis például fizetés- és nyugdíjcsökkentés. Ettől más reformokat még bevezethetnek – tette hozzá. A trojka főleg az állami vállalatok privatizációjának gyorsítását és az állami szektor karcsúsítását sürgeti; ez utóbbi már meg is kezdődött, tüntetések és munkabeszüntetések sokaságát kiváltva. Jorgosz Kapopulosz így foglalta össze a jelenlegi helyzetet: a szokásos üzletmenet, katasztrofális körülmények között.

Vasárnap nyitva: csak ezt ne!

„Vasárnap soha!” „Állj ellen!” „Elég a megszorításokból!” Ilyen transzparensekkel tüntettek Athénban kereskedelmi dolgozók az ellen tiltakozva, hogy a kormány lazítani próbál a vasárnapi nyitva tartás szabályain. A reformot a trojka szorgalmazza, a görög gazdaság rugalmasabbá tétele érdekében. A kormány először minden vasárnap engedélyezni akarta a kereskedést, de – a bolti alkalmazottak és az ortodox egyház felzúdulása hatására – végül az eddigi kettő helyett csak évente hét vasárnap engedélyezné az üzletek kinyitását. A tulajdonosok azzal érvelnek, hogy a forgalom emelkedése nem ellensúlyozná a működési költségek megugrását.

A PAME szakszervezet aktivistái a nadrágszíjmeghúzás ellen tüntetnek Athénban