Tamás Sándor Kovászna megyei elnök szerint a tanfolyam azért különösen fontos, mert a küszöbönálló decentralizáció során a megye kapja a legtöbb pluszfeladatot. – Gyakorlatilag megduplázódik a megye hatáskörébe tartozó intézmények száma, és szeretnénk a tevékenységünkkel minél közelebb kerülni az állampolgárhoz. Elsősorban azoknak lenne fontos a magyarnyelv-tudás, akik napi kapcsolatban vannak az állampolgárokkal. Ezért ehhez pénzt is rendeltünk – magyarázta a Népszabadságnak a megyeelnök.

Hogy a finanszírozásra mennyire szükség van, jelzik a korábbi próbálkozások kedvezőtlen tapasztalatai. Székely Zsolt, a Babes-Bolyai Tudományegyetem programfelelőse szerint a magyar nyelvtanfolyamok iránt korábban is volt érdeklődés, de csak addig, amíg a részvételért pénzt nem kértek.

– Amíg nem kötelező, addig nincs semmi baj – reagált megkeresésünkre Ioan Lacatusu, a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Fórumának elnöke. – Ha szükség van rá, meg kell tanulni angolul vagy cigányul is. Annyi ember vagy, ahány nyelvet tudsz.

De szerintem, akik akarták, már elsajátították a magyar nyelvet a mindennapi érintkezés során. A baj az, hogy a románok nem jutnak álláshoz az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által irányított intézményekben – fűzte hozzá.

A Hargita–Kovászna Európai Tanulmányok Központ, amelyet szintén Lacatusu vezet, nemrég kiadott egy tanulmányt, amely megkongatja a vészharangot: Székelyföldön tíz év alatt ötödével csökkent a románok számaránya, jóval az országos átlagot és a magyarság fogyását meghaladó mértékben. A fogyás oka az elemzés szerint a helyi magyar közösség részéről megnyilvánuló „intolerancia és diszkrimináció”, ami abban nyilvánul meg, hogy mind a köz-, mind a magánszférában a magyar nyelv ismeretéhez kötik az állások betöltését.

Tamás Sándor szerint Lacatusuék állításai nem helytállóak. – Kovászna megyében a közszférában dolgozik minden negyedik román nemzetiségű ember. Ez azt jelenti, hogy a román anyanyelvű munkavállalók körében jóval nagyobb a hivatalnokok aránya – érvelt.

A megye prefektusa üdvözölte a Kovászna megyei tanács kezdeményezését, és közölte: bátorít minden háromszéki román hivatalnokot, hogy vegyen részt a tanfolyamokon. A Maszol.ro portálnak nyilatkozó Dumitru Marinescu elmondta: maga csak azért nem vesz részt a tavasszal induló tanfolyamon, mert jól beszél magyarul.

A székelyföldi románok szervezete meglehetősen eredményesen küzd a magyar nyelv „hivatalossá tétele” ellen. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács az utóbbi időben több álláspályázatot érvénytelenített, holott Asztalos Csaba elnök szerint nem lehetne diszkriminációnak tekinteni, ha a nyelvtudás a munkaköri leírás részét képezi. Asztalos úgy látja, az általános közhangulatra vezethető vissza, hogy egyre gyakrabban értelmezik beszűkítő módon az anyanyelvhasználatra vonatkozó szabályokat. Ez a szemlélet tetten érhető a bíróságok ítéleteiben is. – Próbáltunk olyan feltételt támasztani néhány állás meghirdetésekor, hogy a pályázó tudjon magyarul is, de olyan esetekben is veszítettünk pert, amikor a magyarnyelv-tudásra egyértelműen szükség lett volna a munkavégzéshez – érzékeltette.

Az ellenzéki demokrata-liberálisok Kovászna megyei elnöke, Codrut Opait nemrég felvetette: érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy a többségében magyarok által lakott területeken a román iskolákban választható tantárgyként bevezessék a magyar nyelv oktatását.