Lehallgatási botrány: Európának erőt kell mutatnia
A Fehér Ház diplomáciai tűzoltásba kezdett és egyre több kellemetlen kérdésre igyekszik válaszolni európai szövetségeseinek, ám hazai terepen is mind gyakrabban kénytelen a lehallgatások témájával foglalkozni. Dianne Feinstein, a szenátus hírszerzési bizottságának elnöke – eddig az NSA elkötelezett védelmezője – a hét elején azt ígérte, felülvizsgálják a titkosszolgálatok működését. Azt is közölte: Barack Obamától úgy tudja, az elnök azon gondolkodik, hogy megtiltja a szövetséges országok vezetőinek lehallgatását.
A Reuters mindeközben nevük elhallgatását kérő illetékesekre hivatkozva azt írta, hogy az elnök utasította az NSA-t, hagyjon fel a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap épületének elektronikus megfigyelésével, illetve „fogja vissza” a New York-i ENSZ-székházban folytatott tevékenységét. A titkosszolgálatok vezetői a hét közepén a képviselőház illetékes bizottsága előtt jelentek meg, és védték az NSA adatgyűjtési gyakorlatát. Az ügynökség vezetője, Keith Alexander tábornok szerint tevékenységük legális és a terrorizmus elleni harcot szolgálja.
Hozzátette: nem igaz, hogy az NSA adatok millióit gyűjti Európában, hiszen azok nagy részét az adott szövetséges ország titkosszolgálata adta át nekik. John Kerry külügyminiszter is védelmébe vette az adatgyűjtési-lehallgatási programot, amely szerinte több terrortámadást segített meghiúsítani. Ám elismerte: az NSA néha túlzásokba esett, és ő is azt ígérte, felülvizsgálják ezeket a programokat, hogy mindez ne ismétlődhessen meg.
Eközben az amerikai törvényhozás felsőházában, a szenátusban két törvényjavaslat is készül. A hírszerzési bizottság támogatta azt az indítványt, amely ugyan nem szüntetné meg az NSA egyik adatgyűjtési programját sem, ám szigorúbb ellenőrzés alá helyezné őket. Ezzel párhuzamosan az igazságügyi bizottságban is készül egy javaslat, amely sokkal keményebbnek ígérkezik: támogatói szerint beszüntetné a „halászháló” típusú adatgyűjtést. Azaz, azt a gyakorlatot, hogy az NSA mindent begyűjt, majd átkutat, számára értékes információt keresve.
Utóbbi javaslatnak egyébként épp az a két szenátor a szerzője, akik a 2001. szeptember 11-i merénylet után a terrorizmusellenes patriot törvényt írták. A demokrata Patrick Leahy és a republikánus James Sensenbrenner már korábban közölte: ők az említett törvény szerzői, ám az NSA vezetőinek állításával ellentétben szerintük az nem jogosít fel ilyen kiterjedt adatgyűjtésre. A Reuters elemzése szerint a nagy internetes cégek, mint a Google, a Yahoo, a Facebook vagy az Apple lobbierejének nagy szerepe lesz abban, hogy a rivális javaslatok közül melyik megy át végül a törvényhozás két házán. Márpedig ezek a cégek egyre dühösebbek az NSA-ra.
A Google csütörtökön a korábbiaknál is hosszabb és keményebb közleményt adott ki annak nyomán, hogy a Washington Post egy Snowden-dokumentumra hivatkozva azt írta, az NSA belelát a cég saját szerverei között áramló adatokba. A dokumentum szerint ez a Google mellett a Yahoot is érinti. Vagyis amikor ezek a cégek felhasználóik adatait – akár sokéves levelezését – valamiért egyik szerverparkjukból a másikba „költöztetik”, akkor az NSA hozzáfér azokhoz. A Google közleménye elítélte ezt a gyakorlatot, hozzátéve, hogy már rég tartottak hasonló betöréstől.
A lehallgatási ügy felderítéséhez segítséget ígért a német kormánynak Edward Snowden, aki moszkvai ideiglenes otthonában találkozott Hans-Christian Ströbelével, a német Zöldek politikusával és két újságíróval, a Spiegel volt főszerkesztőjével és a közszolgálati ARD Panorama című műsorának munkatársával. Ströbele elmondása szerint már nyár óta szervezte a találkozót, akkor azt is felvetette, hogy Berlinnek politikai menedékjogot kellene nyújtania az üldözött Snowdennek. Ströbelét és az újságírókat az orosz biztonsági szervek munkatársai vitték Snowdenhez, akivel három órán át beszélgettek. Biztonság kedvéért mobiltelefonjaikat a hotel széfjében hagyták. Ströbele szerint egyértelmű volt, hogy a volt NSA-munkatárs sokat tud, és kész segíteni a németeknek.
Egy levelet is átadott a német politikusnak, amit Angela Merkel kancellárnak és a német főügyészségnek írt. Ez azonban a berlini sajtótájékoztató szerint inkább általános dokumentumnak tűnt, mintsem a kancellár lehallgatásával kapcsolatos exkluzív információnak. A találkozó hírére Hans-PeterFriedrich német belügyminiszter közölte, ha Snowden kész rá, akkor megtalálják a módját, hogy beszélgessenek vele, mert – mint mondta – minden adat vagy információ jól jön.
Európának most erőt kell mutatnia
Miközben Európa az utóbbi években elindult a szabadság irányába, addig Amerika a biztonság felé mozdult el, és mára ez a két ellentétes irányú folyamat jelentős egyensúlytalanságot okozott – mondta lapunknak telefonon dr. Gurmai Zita, az MSZP európai parlamenti képviselője, aki az EP alkotmányügyi bizottságának alelnökeként Washingtonban tárgyalt. Gurmai szerint tárgyalópartnerei világossá tették, hogy a lehallgatási botrányra senki sem büszke, ám a magyar politikus úgy vélekedett: Európának most egységet és erőt kell mutatnia, jelezve, hogy ennek a gyakorlatnak egyszer s mindenkorra véget kell vetni.
Tarthatatlan állapot, hogy a Big Brother figyel és tanácsokat ad, vissza kell térnie végre egy egyenrangú kapcsolatrendszerhez. „Amerika nagy bajban van, és ha a jövőben együtt akar működni Európával, akkor ideje változtatni” – fogalmazott. Más kérdés, hogy mint a múlt heti EU-csúcson kiderült, az európai kormányok is haboznak kihasználni a helyzetet és mielőbb tető alá hozni az adatvédelmi megállapodást az Egyesült Államokkal.
Gurmai ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy bár az Európai Parlament és annak demokratikus felhatalmazása erősebb, mint valaha, a fontos ügyekben továbbra is a nemzetállami gondolkodás dominál. Pedig ahhoz, hogy az európai országok valóban erősen tudjanak fellépni, egységesen kell tárgyalniuk, így az adatvédelem és a lehallgatási botrány ügyében is. Sajnos azonban még mindig jellemző, hogy sokan továbbra is kétoldalú megállapodások formájában – kvázi az asztal alatt – akarják elintézni a dolgokat. Ez nemcsak nem célravezető, hanem gyengíti is az európai érdekérvényesítést, mondta a politikus. (I. E.)
Martonyi: Tisztázni kell, hogy Orbánt is lehallgatták-e
Barack Obama amerikai elnök sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a lehallgatási ügy beárnyékolja a transzatlanti kapcsolatokat, és a történtek nyomán az amerikai hírszerzési eljárások teljes körű felülvizsgálatát rendelte el. Ennek eredménye az év végére várható –mondta Victoria Nuland európai és eurázsiai ügyekért felelős amerikai külügyi helyettes államtitkár. Nuland a visegrádi négyek és a KEK külügyminiszteri találkozójára érkezett Budapestre, és tárgyalt Martonyi János külügyminiszterrel.
A külügy közleménye hangsúlyozza, hogy az amerikai és magyar illetékes szervek között a témában párbeszéd kezdődött egy olyan új kétoldalú együttműködés kidolgozásáról és elmélyítéséről, amely mind a biztonság, mind a magánszféra szempontjait maximálisan figyelembe veszi. A tárgyaló felek – a közelgő magyar parlamenti választásokra tekintettel – érintették a magyar jogalkotás, valamint a magyar média helyzetét. Az alaptörvény ötödik módosítását amerikai részről a helyes irányba tett lépésként értékelték.
Martonyi János a Hír TV-ben is beszélt a lehallgatási botrányról: egyebek mellett azt is tisztázni kell, hogy az amerikai titkosszolgálatok lehallgatták-e Orbán Viktor miniszterelnököt, mondta. Barack Obama utasítást adott arra, hogy minden egyes országgal külön-külön tárgyalva tisztázzák a történteket. Ezek a kapcsolatok létrejönnek Magyarországgal is, bár nem a Külügyminisztériumokon keresztül – hangsúlyozta a magyar tárcavezető. A miniszter a műsorban úgy vélekedett, hogy majdnem mindenki tárgya lehetett a megfigyeléseknek, lehallgatásoknak, ám azt nem tudni, hogy ezek milyen mélységig történtek, vagyis csak a híváslistákat ellenőrizték, vagy a beszélgetések tartalmára is kíváncsiak voltak, írta az MTI.
A budapesti amerikai nagykövetség nem kívánta kommentálni a kémbotrányt. Mint emlékezetes, a WikiLeaks által nyilvánosságra hozott listán Budapest is szerepelt, mint lehallgató-átjátszó állomás. Angela Merkel német kancellár telefonját szakértők szerint a berlini amerikai nagykövetség épületéből hallgatták le. A budapesti amerikai nagykövetség is csupán egy kőhajításra van a Parlamenttől és a miniszterelnök dolgozószobájától. (Munkatársunktól)
