A tizennyolc tagú, trieszti központú szervezet soros elnöki posztját Magyarország tölti be – csak úgy mint a visegrádi négyekét (V4). Gödöllőn csütörtökön közös külügyminiszteri találkozót rendeznek, ahova húsz ország külügyi vezetőit várják. Különleges vendégeket is hívtak: mivel a gödöllői résztvevők EU-tagállamokat, illetve az unióba igyekvőket is képviselnek, eljön Stefan Füle bővítési biztos és az ötven éve uniós csatlakozási szándékát kinyilvánító Törökország külügyminisztere, Ahmet Davutoglu. A Királyi Kastélyban ott lesz a Nyugat-Balkán iránt érdeklődő Egyesült Államok képviseletében Victoria Nuland, az európai ügyekért felelős külügyi államtitkár-helyettes is.

A KEK-ben leglátványosabban az osztrákok nyomulnak, Bécs elsősorban nagy cégeket – az olajiparban ismert OMV-t, az állami vasúttársaságot (ÖBB) és a Raiffeisen Bankot –használja fel külpolitikai érdekérvényesítési eszközként. Hasonló politikát követnek az olaszok, elsősorban pénzintézeteik révén, s erre a vonalra próbál ráállni Magyarország is az OTP vagy a Mol segítségével. A KEK ugyanakkor azért sem lebecsülendő, mert e tizenhét országgal zajlik a magyar külkereskedelmi árucsere egyharmada.

Budapesti elképzelés szerint a KEK kereteiben különböző infrastruktúra-fejlesztési projekteket lehetne kivitelezni, s ezekbe nemcsak az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) hiteleit, hanem a térség iránt történelmi figyelmet szentelő Törökországot is érdemes belevonni. A cél alapvetően a különböző – és az EU által nem feltétlenül kiemelten kezelt – észak–déli összeköttetések fejlesztése, így autópályák építése, vezetékhálózatok összekapcsolása vagy vasúti hálózat korszerűsítése lenne. Ez utóbbi azért is időszerű, mert amikor a nyáron Budapest–Krakkó kerékpárversenyt rendeztek, egy lengyel induló előbb tette meg a távot, mint a Keleti pályaudvarról elindult szerelvény.

Prőhle Gergely, a külügyi tárca helyettes államtitkára újságírók előtt úgy fogalmazott: a visegrádi négyeknek sikerült konszolidálniuk azt a képet, amit a nagy EU-tagállamok alkotnak róluk. A V4 már nem megy szembe a nagy európai trendekkel, még akkor sem, ha az októberi budapesti kormányfői csúcson látványos atomenergetikai frontot alkottak.

– A V4-en belüli gyakorlatias megközelítés jól alkalmazható a KEK-re is – hangoztatta Prőhle, hozzátéve: a külpolitika iránt mérsékelten érdeklődő magyar állampolgár számára az együttműködés kézzelfogható jele az lesz, ha vonattal gyorsabban jut el Krakkóba, mint kerékpárral. Vagy a gázvezetékek összekötése nyomán a legnagyobb télben nem kell hideg radiátoroktól tartania, mert valahol tőlünk kelet-északkeletre elzárták a csővezetéket.

Linas Linkevicius litván külügyminiszter beszél egy budapesti szoboravatáson