Már nem vonzó Magyarország az erdélyi fiatalok számára
Hagyománytisztelő, a politika iránt egyre közömbösebb; a magyarországi kereskedelmi médiát fogyasztja, de az anyaország tanulmányi, munkavállalási vagy akár idegenforgalmi célországként már jóval kevésbé vonzó, mint korábban. Ez a kép rajzolódik ki az erdélyi magyar fiatalokról a Kós Károly Akadémia Alapítvány és a brüsszeli székhelyű Európai Tanulmányok Központ (Centre for European Studies – CES) felkérésére készült kutatásjelentésben, amelyet Barna Gergő és Kiss Tamás kolozsvári szociológus jegyez.
A vizsgálat fontos előzménye két korábbi, szintén az erdélyi magyar fiatalokra vonatkozó felmérés, amelyek közül az első 2001-ben született, a második pedig 2008-ban, közvetlenül a világméretű gazdasági válság kirobbanása előtt. Ezek fényében elemzi a kiadvány a fiatalok közhangulatának és jövőképének változásait. Jelentősen (12-ről 21 százalékra) nőtt azoknak az aránya, akik az életszínvonaluk romlásáról számoltak be, és kevesebben tapasztaltak javulást (38 helyett 20%). Hasonlóképpen, bár a fiatalok relatív többsége továbbra is optimista, 2008-hoz képest jóval többen prognosztizálták anyagi helyzetük romlását. De az adatokból az is kiderül: az ördög nem is annyira fekete.
– Amikor a fogyasztási szokásokra, vagyis tényszerűbb adatokra kérdeztünk rá, kiderült, hogy a fiatalok életszínvonala még javult is – mutatott rá lapunknak nyilatkozva Barna Gergő. Utalt arra, hogy a felmérés szerint mára a 18–35 éves magyar fiatalok szinte kivétel nélkül rendelkeznek mobiltelefonnal (99%), a túlnyomó többségnek van személyi számítógépe (89%), otthoni internet csatlakozása (86%), 59 százalék pedig a mobilját (is) használja böngészésre. 2008 szeptembere és 2013 áprilisa között másfélszeresére nőtt az autótulajdonosok aránya (51%), illetve harmadával bővült a lakástulajdonosoké (57%). Igaz, ez azzal magyarázható, hogy számos ingatlan 2009–2010-ben került jogilag is a vásárlók tulajdonába.
A kutatás fontos következtetése, hogy az erdélyi fiatalok továbbra is hagyománytisztelőek. – Egyre később házasodnak és vállalnak gyereket, de mindkét eseményt előrébb hoznák, ha módjukban állna. Ez azt mutatja, hogy fontosak számukra a tradicionális értékek – magyarázta a szociológus. Enyhe elmozdulás érzékelhető azért: a legtöbb felsorolt értéket a fiatalok jelenleg is fontosnak ítélik, de kevesebben tartják ezeket „nagyon fontosnak”. Folyamatosan csökken például a hetente templomba járók aránya, miközben nő a legalább havonta egyszer elmenőké. Amúgy 2008-ban 61, idén 66 százalék mondta, hogy nagyon fontos vagy fontos számára a vallás.
A szabadidős foglalkozások közül továbbra is a televíziózás a legelterjedtebb. Ennek megfelelően nőtt az újságot (16-ról 22 százalékra) és szépirodalmat nem olvasók aránya (36-ról 42 százalékra). A legnézettebbek a magyar kereskedelmi tévék. Az RTL Klubot háromszor többen követik naponta, mint a Duna TV-t vagy a román listavezető Pro TV-t. Ezzel szemben a román kereskedelmi rádiók hallgatottsága nőtt, a magyaroké csökkent. Az írott sajtó terén a helyi magyar lapok vezetnek.
Többen mennének időszakos munkavállalás céljával külföldre (43%), mint 2008-ban (33%), de a többség már nem Magyarországot választaná. 2001-ben 75 százalék említette első helyen Magyarországot, 2013-ban már csupán 27 százalék. – Ennek egyértelmű oka, hogy az erdélyi fiatalok elsősorban jobb életkörülményekre vágynak, és már nem akkora a különbség a romániai, illetve a magyarországi bérek és életszínvonal között. Ráadásul a magyar állampolgárság megszerzése után, magyar útlevéllel a zsebükben könnyebben vállalhatnak munkát Németországban vagy Angliában – fejtegette Barna Gergő.
Az erdélyi fiatalok egyetemistaként vagy turistaként is egyre kisebb számban választják az anyaországot, viszont a kitelepedést fontolgatók (14%) számára továbbra is Magyarország az elsődleges célpont.
