Etnikai feszültségek lehetnek a robbanás hátterében
– A robbantásos merényletek nem túl gyakoriak Kínában. De előfordulnak és általában ujgurok az elkövetők. Kína a XVIII. század óta megszállás alatt tartja Kelet-Turkesztánt, amit az ujgurok nehezen viselnek. A mostani merényletben, már amennyiben az volt, az újdonság az öngyilkos elem, illetve az, hogy a Tienanmen téren hajtották végre – mondja a hétfőn történtek nyomán lapunknak Salát Gergely Kína-kutató, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója.
Helyszíni beszámolók szerint egy kínai és egy Fülöp-szigeteki vesztette életét, 38-an pedig megsebesültek, amikor egy terepjáró a tömegbe, köztük turisták közé hajtott, majd egyelőre ismeretlen okból kigyulladt és felrobbant. Ekkor meghalt a benne ülő három ember is. – Épphogy elhagytuk a Tiltott Várost (az egykori kínai császárság központját - a szerk.), és át akartunk menni az aluljárón, amikor egy dzsip gyorsan felénk hajtott. Hallottam a tülkölést, de már késő volt. Mire visszanyertem az eszméletemet, mindannyian a földön feküdtünk – idézte fel a történteket egy vidéki kínai lapnak egy fiatal Fülöp-szigeteki nő, aki családjával városnézésen vett részt a történtek idején. A pekingi szállodákban estére már két ujgurt kerestek, összesen pedig nyolc főt (hét ujgurt és egy hant) gyanúsítanak, számolt be a hongkongi South China Morning Post (SCMP). Öt xinjiangi rendszámtáblával kapcsolatban is vizsgálódnak. Hua Chunying kínai külügyi szóvivő kedden azt mondta a kérdésre, terrortámadás történt-e, hogy vizsgálják a történteket. Mindeközben a kínai cenzúra szűrte az interneten elérhető információkat az ügyben, így főleg a pekingi rendőrségi közleményeket, illetve a hivatalos Xinhua hírügynökség anyagait engedte forogni a közösségi média fórumain, írta a SCMP. Ujgur értelmiségiek és szervezetek óva intettek attól, hogy az ujgurokra kenjék bizonyíték nélkül a gázolást.
A Tienanmen térnél aligha lehetett volna nagyobb nyilvánosságot keltő helyszínt választani a gázoláshoz, már amennyiben ez tudatos volt. Mao Zedong 1949-ben itt kiáltotta ki a népköztársaságot, és ma is itt látható a „nagy kormányos” hatalmas portréja. 1989 nyarán pedig itt fojtotta vérbe a hatalom a demokráciapárti tüntetést. Mégis, a hivatalos pekingi Global Times azt írta kommentárjában, a helyszínt „nem lehet politikai célra kihasználni”.
További kérdés az időzítés. A gázolás helyszínének közelében alig pár órával korábban megjelent Xi Jinping államfő-pártfőtitkár és a KKP politikai bizottsága állandó bizottságának (a Kínát irányító hétfős grémiumnak) több más tagja is, hogy részt vegyenek az Országos Női Kongresszus megnyitó ülésén. A jövő héten pedig a KKP ugyanitt hirdet új gazdaságpolitikát. De bizonyíték egyelőre nem támasztja alá, hogy jelentősége lenne az időzítésnek. – Alig lehetne két olyan hetet találni, amikor nincsen valamilyen nagyobb esemény – mondta Salát Gergely.
