„Kolosszálisan nagy hiba volt”
Az Európai Parlament polgárjogi bizottságának tagjai is Washingtonba mennek, hogy kiderítsék, van-e lehetőség valamiféle „jogorvoslatra az európai polgárok számára.” Az egykori amerikai titkosszolgálati alkalmazott, Edward Snowden által ellopott dokumentumokból ugyanis fény derült arra, hogy az amerikai hatóságok digitális megfigyelést folytatnak Európában is. A héten az is kiszivárgott, hogy feltehetően lehallgatták a világ 35 vezető politikusát. Merkel Brüsszelben azt is bejelentette: Franciaország és Németország kezdeményezi, hogy az év végéig dolgozzanak ki és írjanak alá egy olyan megállapodást az Egyesült Államokkal, amelyben vállalják, hogy egymás területén nem folytatnak kémtevékenységet. A The New York Times (NYT) kiemeli, hogy a kérés komoly dilemma elé állította az Obama-kormányt.
A két említett ország ugyanis fontos partner a terrorizmus elleni harcban, a német titkosszolgálat, a BND különösen sokat segített Irán nukleáris programjával kapcsolatos információk megszerzésében. Nagy-Britanniával és három másik országgal már aláírt ilyen megállapodást az Egyesült Államok, ám Párizs és Berlin kérésének eddig nem tett eleget – nem utolsósorban azért, mert akkor sok más ország is ezt kérné. Ám a jelenlegi diplomáciai helyzetben – írja a NYT – több hasznot hozhat Washingtonnak egy ilyen megállapodás és a további titkosszolgálati együttműködés, mint a kémek jelenléte a két európai országban.
Az amerikai kormány eközben otthon már keresi a felelősöket. A NYT szerint a kiszivárogtatások heves ütésváltást indítottak el a Fehér Ház és a hírszerző ügynökségek között. Felmerült a kérdés, tájékoztatták-e a kormányt arról, hogy lehallgatják ezeket a vezetőket. Egy magas rangú kormánytisztviselő nem volt hajlandó megmondani, Obama tudott-e Merkel telefonjának lehallgatásáról.
Egy Európában szolgáló amerikai diplomata pedig úgy fogalmazott, „kolosszálisan nagy hiba volt megtenni valamit csak mert megteheted, és nem megkérdezni, hogy egyáltalán szükség van-e rá.” A lap azt is kiderítette, hogy Berlin és Washington között már a múlt héten éleződött a feszültség a lehallgatási ügy miatt. Susan E. Rice, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója még pénteken hívta fel a témában német kollégáját, Christoph Heusgent. Német illetékesek szerint a telefonbeszélgetés során Rice azt állította, Obama nem tudott a kancellár lehallgatásáról. Amerikai illetékesek viszont azt állítják: Rice nem ismerte el a lehallgatás tényét. Igaz, a németek által feltárt bizonyítékokat sem vitatta, amelyek szerint Merkel lehallgatása George W. Bush elnökségének idejére is visszanyúlik.
Közben más kellemetlen telefonokat is el kell intéznie az amerikai kormánynak. A The Washington Post úgy értesült, hogy arra figyelmeztetnek néhány külföldi hírszerző ügynökséget, hogy a Snowden-dokumentumokból fény derülhet arra, titokban együttműködnek az amerikai titkosszolgálatokkal. Amerikai illetékesek szerint a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egykori alkalmazottja körülbelül harmincezer katonai hírszerzési dokumentumot is ellopott. Ezek nem titkos adatgyűjtésről szólnak, hanem „hagyományos” kémtevékenységről olyan országok ellen, mint Irán, Oroszország vagy Kína. Ám a kémkedésben időnként olyan országok is segítenek, amelyekkel nyilvánosan nem is szövetséges az Egyesült Államok, így kellemetlen lehet az adott országnak. Olyan is van, hogy az adott ország kormányának egy része nem is tud az együttműködésről.
A WP-nek név nélkül nyilatkozó illetékes egy példát említ: egy NATO-tagország a székhelye egy hírszerzési programnak, amelynek Oroszország a célpontja. „Ha az oroszok erről tudnának, nem volna nehéz azonnal véget vetniük neki” – fogalmazott. A lap azonban hozzáteszi: nem biztos, hogy Snowden minden eltulajdonított dokumentumot odaadott az újságíróknak. Az Oroszországban menedékjogot kapott férfi többször hangsúlyozta: nem akar ártani az amerikai nemzetbiztonsági érdekeknek, ezért minden dokumentumot alaposan átnézett, és nem hozna nyilvánosságra Washingtonnak ártó dokumentumot.
