„Barátok között elfogadhatatlan”
– Barátok között a kémkedés elfogadhatatlan – közölte Angela Merkel, amikor megérkezett a brüsszeli Justus Lipsius épületbe csütörtökön, miután Berlinben az ügyben behívatták az amerikai nagykövetet. A német kancellár hozzátette, ez nem róla szól, hanem minden állampolgárról, s helyre kell állítani a bizalmat az Atlanti-óceán két partján.
Merkelhez a többi uniós államés kormányfő is csatlakozott: Mark Rutte holland miniszterelnök közölte, mindenben támogatja berlini kollégáját. Hozzátette, hogy először meg kell állapítani, valójában pontosan mit figyelt meg az NSA. Francois Hollande francia államfő szeretné már a csúcson megvitatni az európai válaszlehetőségeket. Szerdán a francia elnök adott hangot felháborodásának, miután kiderült, hogy az NSA a múlt év óta csaknem 70 millió francia telefonhívás adatait rögzíthette. Párizsban is bekérették az amerikai nagykövetet.
Ám hiába a zsongás az újságíróknak fenntartott tanácsi teremben, egyáltalán nem biztos, hogy az általános politikai felháborodás bármiféle kézzelfogható eredményhez vezet. Pedig az uniós vezetőknek most több lehetőségük is lenne, hogy ne csak nyilatkozatokat tegyenek, hanem konkrét intézkedésekkel is alakítsák az Egyesült Államokkal fenntartott viszonyt.
Épp a héten ment át ugyanis az Euró pai Parlament szakbizottságában az az adatvédelmi jogszabály-kezdeményezés, amely sokkal szigorúbban határozná meg, hogyan használhatják fel cégek az állampolgárok adatait, hogyan adhatják át azokat harmadik országnak. Az új szabályozás a jelenleginél erősebb védelmet biztosítana a felhasználóknak, akik az adataik törlését is kérhetik, vagy egy csomagban megkaphatnák azokat. A jogszabályról most kellene megkezdeni az egyeztetést a tagállamokkal, de a csúcs nyilatkozattervezetében is az szerepel, hogy az adatvédelmi szabályozást csak 2014-ben kell lezárni.
Kérdés, hogy a felháborodás hatására napirendre veszik-e a vezetők, hogy minél előbb megállapodjanak az adatvédelmi szabályokról – ez esetben decemberre már közös álláspontra kell jutniuk. Mina Andreeva, a jogszabályt kezdeményező Európai Bizottság illetékes szóvivője csütörtökön le is szögezte: a tagállamok vezetői most megmutathatják, hogy a szónoklatok mellett tettekre is készen állnak, s jövő tavaszig sikerül elfogadni az unió új adatvédelmi irányelvét. Az Európai Bizottság mellett az Európai Parlament is növelni próbálja a vezetőkre gyakorolt nyomást. Az EP ugyanis a héten kezdeményezte, hogy az Európai Unió függessze fel az Egyesült Államokkal a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó (TFTP) programban folytatott együttműködését, miután az NSA állítólag a belga SWIFT cég nemzetközi bankátutalási adataihoz is hozzáfért. A parlament a minap meg is szavazta, hogy magát a SWIFT-megállapodást, azaz az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti, európai ügyfelek banki adatainak átadásáról szóló megállapodást is mondja fel Brüsszel. Korábban az is felmerült, hogy az európaiaknak fel kellene függeszteniük a nemrég indult szabad kereskedelmi tárgyalásokat az Egyesült Államokkal. Ám egyelőre egyik európai vezető sem kötelezte el magát egyik lépés mellett sem. A nemzetbiztonsági ügyek tagállami hatáskörbe tartoznak, és az amerikaiak eddig is kihasználták az EU megosztottságát.
A csúcsra csütörtök este Orbán Viktor magyar kormányfő is megérkezett. Arra az újságírói kérdésre, hogy biztonságban érzi-e a telefonját, nem válaszolt. Enda Kenny ír kormányfő inkább elővette a mobilját, és megmutatta a tudósítóhadnak.
