A szerkesztők 15 olyan kérdést válogattak össze, amelyek nagy vitát kavartak – legyen ez az atomenergia, az adókivetés, a bolgár dolgozók beengedése a közös piacra, a homofóbia vagy az eurókötvények ügye. Vigyázat, meglepő eredmények is születhetnek!

A honlapot a Votewatch nevű szervezet hozta létre, amely azt regisztrálja és dolgozza fel, hogy az egyes EP-képviselők miként szavaztak. A Myvote2014 oldal (amely egyelőre angolul, franciául, németül, olaszul, lengyelül és spanyolul elérhető) segítségével az a céljuk, hogy az EP-választások közeledtével rámutassanak: igazán fontos, kézzelfogható, a mindennapi életet befolyásoló kérdésekben döntenek az EP-kéviselők, a kiválasztásukban minél több európai szavazónak részt kellene tehát vennie.

Az eddig leadott több mint 14 ezer szavazat alapján elmondható, hogy a szubjektíven kiválasztott 15 kérdés többségében a választók véleménye és az EP-képviselők szavazata megegyezik. Arra, hogy az EU-ban harmonizálni kell-e az iskolai követelményeket, a színvonalat, a kérdőívet kitöltők 71 százaléka válaszolt igennel – míg egy tavaly márciusi szavazás alapján az EP-képviselők 77 százaléka támogatja ezt a törekvést. (A bolognai folyamatban a tagállamok ugyanakkor önkéntesen vesznek részt, ezért is nehézkes a harmonizáció.) Az uniós támogatás a homofóbia elleni küzdelemben – még ha eltérő arányban is – ugyanígy közös támogatást élvez.

Meglehetősen nagy viszont az eltérés a válaszadók és a képviselők véleménye között arról: nemzetközi sporteseményeken a tagállamokat és a sportszervezeteket ösztönözni kellene-e arra, hogy tűzzék ki az EU-zászlót is? A képviselők 80 százaléka tartja ezt jó ötletnek, miközben a válaszadóknak csupán 43 százaléka támogatja a kezdeményezést.

Eltér a pénzügyi tranzakciós adó bevezetéséről kialakított elképzelés is – igaz, a kérdésfeltevésnél nem pontosítják, hogy ez az új adó európai szinten csak a spekulatív tranzakciókat sújtaná, nem pedig a hétköznapi pénzfelvételtől kezdve mindent, mint Magyarországon. Így nem meglepő, hogy a válaszadóknak csak 46 százaléka pártolja, míg 43 százaléka ellenzi a Tobin-adó bevezetését, miközben a képviselők 71 százaléka támogatta ezt. Az adó fontos célkitűzése volt a baloldali pártoknak európai szinten: így akarták megregulázni a bankok felelőtlen viselkedését. Az adó bevezetésébe a német szocdemeknek tett gesztusként annak idején Angela Merkel kancellár is belement, de azóta a jogi akadályok és a visszafogott politikai lelkesedés miatt az európai Tobin-adó elhalni látszik.

Érdekes az euróövezet jövője szempontjából, hogy népszerűtlen a tagállamok adósságainak közösségivé tétele. Az „északi” adófizetők úgy érzik, hogy már így is sokat segítettek a bajba jutott eurózónatagok megmentése érdekében, az államadósságok európaivá emelése csak lazítana a tagállami költségvetési fegyelmen. Az eurókötvényeket a képviselők 74 százaléka támogatja, míg a válaszadók közül csak 44 százalék lelkesedik értük.

A számok tükrében se feledjük, hogy az EP-képviselők jelentős többsége ma még eleve Európa-párti. Ám nagy a riadalom Brüsszelben, hogy a májusi választások után ez már nem feltétlenül lesz így.