Tel-Aviv és Jeruzsálem távolsága rövid autóút Izraelben, mégis mintha egy világ választaná el egymástól a zsidó állam két nagyvárosát. Megjelenik ez a kívülállóknak sugallt képben is: a héber nyelvkönyv Tel-Avivot ábrázoló rajzocskája az időt a tengerparti kávézóban, napszemüvegben múlató világit fest le, míg jeruzsálemi honfitársa buzgón imádkozik a Siratófalnál.

– A világi gondolkodásúak nyitottabbak a kultúrára, és ez meghatározó Tel-Aviv kulturális pezsgésében – mondta lapunknak egy korábbi interjúban Ron Huldai, a 410 ezres város munkapárti polgármestere, akiről ma, kedden, az izraeli helyhatósági választások napján kiderül, tud-e „demszkyzni”. Nem annyira az autók elvontatását értve ezalatt: a most 69 éves politikust 1998-ban választották meg először Tel-Aviv első emberének, majd még kétszer megerősítették tisztségében.

Ám ezúttal olyan kihívóra akadt, akire a világsajtó is felfigyelt. Nican Horovic, a baloldali Merec párt kneszetképviselője a város falainak bevételére készül. Ha sikerrel jár, amire a közvélemény-kutatások fényében van némi (ha nem is túl sok) esélye, nemcsak Izrael egyetlen nyíltan meleg politikusa kerülne fontos pozícióba. – Az egész Közel-Keleten az egyetlen lennék. Ez nagyon izgalmas kihívás. Az országban, a térségben is számos probléma, diszkrimináció sújtja, sőt erőszak fenyegeti a melegközösséget. Reményeim szerint a megválasztásom a toleranciát és a megértést segítheti elő – nyilatkozta újságíróknak a 48 éves Horovic, aki egy évtizede él együtt partnerével. Az egyik fő kérdés, amelyben áttörést szeretne elérni, a melegházasságok elismerése. Az ortodox rabbiság egyébként nemcsak az egyneműek, de férfiak és nők egymással kötött polgári házasságát sem ismeri el.

A negyedszázadot külpolitikai újságíróként ledolgozott Horovic –aki tudósította a Galei Cahal katonai rádiót, a 10-es tévécsatornát, illetve volt a Haarec napilap párizsi és washingtoni tudósítója is – melegjogi aktivistaként is feltűnt az izraeli közéletben az utóbbi években. Látszólag könnyű dolga van a Huldaijal ellentétben már szabre (született izraeli) politikusnak: Tel-Aviv a Gaycities.com portál értékelése szerint a világ legnyitottabb városa a melegek és a leszbikusok szempontjából.

Ám ezzel együtt a számos törésvonal tépázta Izraelben nagyon másként gondolkodnak a különböző társadalmi csoportok a homoszexualitásról. Horovic a képzeletbeli barikádokon találta magát négy éve is, amikor az izraeli melegközösség elleni legsúlyosabb támadást hajtották végre Tel-Avivban: egy álarcos férfi lövöldözése két halálos áldozatot és 11 sebesültet követelt. Tavaly pedig a „kneszetet beborító szennyfoltról” volt kénytelen beszélni, amikor is egy jobboldali képviselőnő, Anasztazia Michaeli azt fejtegette, hogy ha a Szentföld ilyen irányban halad, „tíz év múlva Szodomában fogunk élni”.

Az izraeli kereskedelmi tévék gyerekműsorait bírálva az orosz keresztény családba született, a zsidóságba később betért nyolcgyerekes családanya úgy vélte: „A homoszexuálisok többsége azok közül kerül ki, akik nagyon fiatal korban szexuális zaklatást éltek át. Sokan közülük negyvenéves korukra öngyilkosok lesznek”. Niszim Zeev, a vallásosak körében népszerű Sasz párt politikusa pedig a drogosok rehabilitációjához hasonlóan képzelte el a homoszexuálisok átnevelését. Úgy vélte, a saját nemükhöz vonzódók lerombolják az izraeli társadalmat, úgy mérgezve, mint a madárinfluenza.

Ez a hozzáállás ugyanakkor nem jellemző az izraeli társadalom többségére. 2002-ben nagy áttörést jelentett a Joszi és Jagger című, meleg katonák románcát bemutató játékfilm is. A hadsereg főként azt kritizálta benne, hogy eltérő rendfokozatú katonák a főszereplői, ami rossz fényt vet a harci morálra. Később Joszi története címmel folytatása is készült a filmnek, Amerikában pedig politikusok hivatkoztak a meleg katonák jelenlétének ottani legalizálása kapcsán Izraelre, mint előremutató példára.

Persze ezt is ki kellett egyszer harcolnia valakinek. Az izraeli melegek első nagy harcát Horovic elődje, Uzi Even vívta meg, amikor a hadsereg kirakta – mint mérnök alezredest –, mert a saját neméhez vonzódott. A nagy vihart kavart ügyben a Rabin-kormány egyenjogúsította a melegeket a fegyveres erőknél. Később Even – a Merec, majd a Munkapárt későbbi politikusa, a Tel-avivi Egyetem fizikai kémia professzora – azt is kivívta magának, amit mások addig nem tudtak: melegként örökbe fogadhatott gyereket, sőt nemrég el is válhatott.

Horovic a melegházasságok ügyében is szeretne áttörést elérni