Harminc nap, 70 millió adat
A Le Monde értesülése szerint a 2012. december 10. és 2013. január 8. közötti harminc napban 70,3 millió francia telefonbeszélgetést rögzített és szöveges üzenetek millióit fogta el az NSA. A lehallgatásokat különböző módszerekkel, például telefonszámok vagy bizonyos kulcsszavak alapján folytatták, és a megfigyeltek között a terroristagyanús személyek mellett voltak üzletemberek, politikusok és állami hivatalnokok is. Az nem derül ki a cikkből, hogy csak a beszélgetések és üzenetek adatait – vagyis azt, hogy ki kivel és mikor lépett kapcsolatba –vagy a tartalmukat is tárolták-e.
A Franciaországban megszerzett információtömeg valószínűleg csepp a tengerben: a Le Monde szerint az NSA a február 8. és március 8. között világszerte 124,8 milliárd adatot gyűjtött össze telefonbeszélgetésekről és 97,1 milliárdot az interneten zajló kommunikációról. Mint a Der Spiegel című német hetilap megírta, az NSA feltörte például a volt mexikói elnök, Felipe Calderón elektronikus postafiókját is, az pedig még a nyáron derült ki, hogy Dilma Roussef brazil államfő után is kémkedett. A Le Monde szerint Európában csak két olyan ország van – Nagy-Britannia és Németország –, ahol az amerikaiak több adatot gyűjthettek, mint Franciaországban.
Miután az idén júliusban a Der Spiegel és a The Guardian című brit napilap közölte a Snowden által megszellőztetett első értesüléseket az NSA lehallgatási programjáról, a francia ügyészség is vizsgálatot indított. Sőt Párizst már júniusban figyelmeztették, s noha határozottan léptek fel, úgy látszik, nem mentek eléggé messzire –mondta most Fabius. Szerinte „sürgősen be kell biztosítani, hogy ne ismétlődhessen meg ez a gyakorlat”. Manuel Valls „teljességgel elfogadhatatlannak” nevezte, hogy egy szövetségese Franciaország vagy más európai államok ellen kémkedjen.
