Az utcán küzdenek Székelyföldért
Az utcára kényszerült a magyar politika – magyarázza Korodi Attila, az Európa Tanács romániai küldöttségének magyar tagja, miért szállt be a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a nagy menetelésbe.
A Székely Nemzeti Tanács augusztus elején jelentette be, hogy október 27-én a székelyek nagy menetelésével kíván nyomatékot adni az önálló, autonóm Székelyföld követelésének. A tervek szerint a Brassót Bákóval összekötő 11-es országút székelyföldi szakaszán, a déli haragszó után tizenegy településről és egy útkereszteződéstől indulnak el székely zászlós menetoszlopok a szomszédos települések felé, hogy összetalálkozva 45 kilométeres összefüggő oszlopot alakítsanak ki. A felvonulást valamennyi erdélyi magyar szervezet és párt támogatja.
A Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint minden akadály elhárult a vasárnapi demonstráció útjából. Felmerült korábban, hogy az Országutak és Autópályák Országos Társasága 28 ezer eurós (8,4 millió forintos) útfoglalási díj befizetéséhez kötné a tiltakozó felvonulás engedélyezését.
– 150 ezer emberre számítunk, de titkon remélem, hogy többen leszünk, akárcsak márciusban, a székely zászló melletti tüntetésen – mondta lapunknak az SZNT elnöke. Izsák Balázs hangsúlyozta: a nagy menetelés az erdélyi magyar szervezetek és pártok előzmény nélküli együttműködését váltotta ki. – Olyan célt fogalmaztunk meg 2003-as megalakulásunkkor, amely pártpolitika fölött áll, és ezt tíz év alatt sikerült elfogadtatni. Nem veszünk részt a választásokon, bejegyezve sem vagyunk, de tántoríthatatlanul küzdünk Székelyföld autonómiájáért. Feltehetően ez tudatosodott a szervezetek és pártok képviselőiben – magyarázta kérdésünkre Izsák.
– A román politikusok elérték, hogy a kisebbségeket érintő sarkalatos kérdésekben nem tudunk előrejutni a tárgyalóasztalnál. Referendumon dolgozunk, és utcára szólítjuk az embereket a Székelyföld régió védelmében. Ezek eszközei a politikának, de jobb lett volna, ha a többségi társadalom részéről létezik nyitottság ezekben a kérdésekben – fejtette ki lapunknak Korodi.
Az RMDSZ képviselője szerint a székelyek nagy menetelésének célja jelezni: van egy erős társadalmi igény arra, hogy Székelyföld egységes élettérként jelenjen meg. – Vannak olyan törekvések, amelyek éppen az említett életteret akarják ellehetetleníteni. A fejlesztési és közigazgatási régiók tervezett át-, illetve kialakításával Székelyföldet tudatosan szét akarják szedni, vagy be akarják olvasztani egy nagyobb közigazgatási entitásba. Az alkotmánymódosítás során hiába kértük a regionális nyelvek elfogadását. Számos olyan kérdés van, amelyben nem maradt más eszközünk, mint a nagyon erős akaratnyilvánítás – közölte Korodi Attila.
A román külügyminiszter áttételesen bírálta a napokban a nagy menetelést, elítélve az autonómiatörekvéseket, mint „egyes forrófejű” politikusok ötletét. Figyelmeztetett, hogy a „szélsőséges nacionalisták” által hirdetett „kollektív jogok, etnikai alapú területi autonómiák, újabban pedig a protektorátusok Európa történelmének sötét fejezeteit idézik”. Titus Corlatean rámutatott: az Európa Tanács jelentései is azt igazolják, hogy Románia a kisebbségi jogok tekintetében valamennyi vállalását teljesítette.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének magyar tagja nyílt levélben válaszolt a külügyminiszternek, felhíva a figyelmét, hogy Románia korántsem teljesíti az európai kisebbségvédelmi standardokat. Korodi utalt Andreas Herkel észt raportőr jelentésére, amelyet az ET októberben fogadott el. E szerint Romániának igenis van adóssága, például a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának alkalmazása terén.
