A teadélutánosok nem adják fel
– A jó ügyért harcoltunk. Csak éppen nem nyertünk – ezekkel a szavakkal foglalta össze a képviselőház republikánus elnöke, John Boehner az elmúlt heteket egy rádióműsorban. Szerda délután, a politikai válságot lezáró szavazás előtt pedig egy zárt megbeszélésen párttársainak azt mondta: szavazzanak, majd menjenek haza, pihenjenek, és gondolkodjanak azon, hogyan tudnának a jövőben jobban, egy csapatként együtt dolgozni.
Az elmúlt hetek csatározásaiból ugyanis a republikánusok egyértelműen rosszul jöttek ki. 16 napra leállították a kormányhivatalok működését, és az utolsó pillanatig kivártak az adósságplafon megemelésével, amivel sok milliárd dolláros kárt okoztak az amerikai gazdaságnak, és az rontotta az ország nemzetközi megítélését. Népszerűségük hatalmasat zuhant, ezzel csökkentették esélyeiket az egy év múlva esedékes kongresszusi választásokon is. Cserébe pedig gyakorlatilag semmit sem kaptak. Barack Obama, illetve a demokraták egyetlen, ám jelentéktelen engedményt adtak: szigorúbban ellenőrzik majd a betegbiztosításhoz állami támogatást igénylők rászorultságát.
Egyelőre úgy tűnik, ez a kudarc sem ösztönzi arra a republikánusokat, hogy próbálják elrejteni belső megosztottságukat, és együtt dolgozni. A New York Times felveti: Boehner és csapata szándékosan hagyta, hogy a kongresszusba újonnan bekerült jobboldali, teadélutános képviselők kitombolják magukat, és kenyértörésre vigyék a szívüknek kedves ügyet. Azaz hagyta, hogy megtámadják az általuk olyannyira gyűlölt Obama-féle egészségbiztosítási reformot, és belebukjanak, remélve, hogy ezután észhez térnek, és váltanak olyan ügyekre, amelyekben valóban előrelépést tudnak elérni. Ám a The Washington Post riportja szerint a teadélutánosok csak még elszántabbak lettek. Szerintük ugyanis a kétpárti megállapodást elfogadó szenátorok és képviselők megadták magukat, és csak ezen múlt, hogy nem sikerült az Obama-féle törvényt megbuktatni. Azt is hangsúlyozták: jövőre az előválasztásokon kihívást intéznek minden olyan republikánus képviselő és szenátor ellen, aki szerintük „nem elég konzervatív”. Mindeközben a republikánus párt veteránjai, élükön John McCain arizonai szenátorral, egykori elnökjelölttel, azt hangsúlyozzák: remélik, párttársaik tanultak az esetből, és ezentúl megnyerhető harcokba mennek bele olyan ügyekért, amelyekért érdemes.
Mindeközben Obama úgy nyilatkozott: a szerdai megállapodásnak „nincsenek nyertesei”, és arra figyelmeztetett, hogy nem lehet válságtól válságig élni, megoldást kell találni az ország problémáira. Elemzők is arra hívják fel a figyelmet: ha semmi sem változik, akkor januárban minden kezdődik elölről, hiszen a szerdán elfogadott szöveg a kormány finanszírozását csak január 15-ig biztosítja, az adósságplafon megemelésével pedig csak február 7-ig nyertek időt.
A demokratáknak és a republikánusoknak a szenátusi egyezség szerint december 13-ig kellene előállniuk egy megállapodással az ország költségvetéséről és az adórendszerről, de nem szabad elfelejteni: ez már évek óta nem sikerül, egyezség híján ezért is léptek életbe tavasszal a fűnyíróelven működő kormányzati megszorítások. Két dolog miatt lehet abban reménykedni, hogy a mostani patthelyzet nem ismétlődik meg már januárban: egyrészt az amerikai sajtó szerint a szenátusban kezd körvonalazódni egy 14 főből álló kétpárti munkacsoport, amelynek célja, hogy a hasonló helyzetek elkerülése érdekében egyezségre jussanak. Másrészt a republikánus képviselők akkorra talán még nem felejtik el a héten elszenvedett vereséget.
Kárfelmérés: megoldás helyett asztal alá söpörték a problémákat – Csalódás a piacokon
Súlyos dollármilliárdokban mérhető kárt okozott az amerikai gazdaságnak a kormány 16 napos kényszerű leállása. A Macroeconomic Advisers elemzőcég jött ki az első becsléssel, szerintük a veszteség 12 milliárd dollár, a negyedik negyedéves amerikai GDP pedig 0,3 százalékponttal lesz alacsonyabb emiatt a reméltnél. A Standard & Poor’snál ennél sokkal pesszimistábbak: 24 milliárd dollárról és 0,6 százalékos GDP-romlásról beszélnek. A legnagyobb baj mégis az, hogy a bizonytalanság a szerda esti békekötéssel sem szűnt meg: jövő év elejéig tarthat a kegyelmi állapot, utána minden kezdődhet elölről, feljebb srófolva a számlát.
A Macroeconomic Advisersnél számszerűsítették a 2009 vége óta kisebb-nagyobb megszakításokkal tarkított politikai csatározások okozta veszteségeket, és arra jutottak, hogy a bizonytalan helyzet, a kockázatok növekedése a vállalati kölcsönök kamatát 0,38 százalékponttal emelte meg. Éves szinten a GDP 0,3 százalékával, összesen 150 milliárd dollárral vetette vissza a versenyszférát, miközben 900 ezer álláshely veszett el. A kormányzati szférát ért veszteséget 300 milliárdban határozták meg – idézi az adatokat a The New York Times.
A piacokon átmeneti megkönnyebbülést hozott a megegyezés – írják a Quaestor elemzői. A hangulat aztán hamar elromlott. Mint kiderült, a befektetők ettől többet vártak. Nem kaptak választ ugyanis arra, hogyan tér át fenntartható pályára a pazarló ított, igaz, több nagyvállalat, így az IBM és az Ebay csalódást keltő beszámolói sem javítottak a hangulaton.
