Ehhez képest Izland – amely 2010-ben kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat – egy kormányváltás után bedobta a törülközőt, és elállt a tárgyalásoktól. A „jegelt” folyamatra Füle azt mondta, hogy tiszteletben tartják Reykjavík döntését, de az ajtó továbbra is nyitva áll. – Bármikor újra tudjuk indítani a tárgyalásokat – mondta az EU-biztos.

Törökország – amely 1987-ben jelentkezett tagnak a közösségbe – arra vár, hogy az EU megnyissa a regionális politikáról szóló tárgyalási fejezetet. Ez lenne az első fejezet, amit több mint három év után megnyitnak a felek. Ugyanakkor a nyár eleji törökországi tüntetések és azok brutális leverése ismét késleltetik ennek a fejezetnek a megtárgyalását. Füle szerint fontos, hogy Törökország számára továbbra is az EU legyen a mérce. A Taksim téri tüntetésekre utalva a bővítési biztos közölte: a maga részéről nemcsak az erő túlzott használatát tapasztalta a téren, hanem azt is, hogy létezik egy erősödő civil társadalom, amely részt akar venni a politikai folyamatokban két választás között is – ami pozitív jelenség. Arra a kérdésre, hogy a tüntetések leverése után hogyan lehet újrakezdeni a tárgyalásokat, Füle úgy válaszolt: – Éppen hogy erősebbre kell fonnunk a kapcsolatokat, nem lazítani rajtuk.

Szerbiát dicsérte Stefan Füle, és 2013-at történelmi évnek nevezte, nemcsak a már említett koszovói megállapodás miatt, hanem azért is, mert júniusban megszületett a tanácsi döntés, hogy legkésőbb jövő januárban megindulhatnak a tárgyalások Belgráddal. A politikai kritériumok teljesítését elegendőnek ítéli az Európai Bizottság, de továbbra is erősíteni kell az intézmények függetlenségét, különösen a korrupció elleni küzdelem és az igazságszolgáltatás területén. Hatékonyabbá kell tenni a szervezett bűnözés üldözését is. A dokumentum kitér arra, hogy biztonsági okokból harmadszorra kellett törölni a meleg büszkeség belgrádi felvonulását. A bizottság szerint Szerbia ezzel elszalasztotta a lehetőséget, hogy megmutassa, elkötelezett az alapjogok mellett. Boszniát viszont elmarasztalták. „Hiányzik a politikai képviselők közös víziója arról, milyen legyen az ország jövője” – állítja a jelentés, ami a három részre tagolt országot tekintve nem is meglepő. A bizottság szorgalmazza, hogy Bosznia mielőbb találjon megoldást az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott döntésre, amely kimondja: nemcsak a bosnyák, szerb és horvát etnikumhoz tartozó politikusok választhatók az elnökségbe és a törvényhozásba, hanem más kisebbségek, például romák is.