Mint Sir Bryan, aki 1980–83-ban volt hazája budapesti nagykövete, az esemény után lapunknak elmondta: az EU-tagságról nem feltétlenül ért egyet David Cameron britminiszterelnök véleményével, „és különösen nem egyesekével a tory pártból”. – Biztos vagyok benne, hogy Orbán Viktor is felismeri: az időszaki viharok és megrázkódtatások dacára, amelyek bármely szervezetet jellemezhetnek, Magyarország számára is döntőek a tagságból adódó alapvető előnyök – mondta Sir Bryan Cartledge, aki pályafutása alatt több egykori miniszterelnök, így James Callaghan és Margaret Thatcher közvetlenmunkatársaként is szolgált. Diplomataként 1988-ban, a Szovjetunióhoz akkreditált nagykövetként vonult vissza.

„Pár évvel ezelőttig kemény föderalista voltam. Valóban úgy gondoltam, hogy megéri egy szövetségi Európa eszméjéért munkálkodni. Mostanra be kellett látnom, hogy ez nem fog bekövetkezni ami életünkben, az enyémben biztosan nem. Már amennyiben az EU egyáltalán unió marad, amiben viszont továbbra is reménykedem, nemzetállamok uniója kell hogy maradjon. Ennyiben egyetértek Orbán és Cameron miniszterelnökökkel. Amiben viszont nem: a Konzervatív Párt ötven százaléka bármi áron ki akar lépni az unióból, ami öngyilkos lépés lenne számunkra. És nevetséges is.”

Sir Bryan nem hiszi, hogy a magyarok ma is annyira a múltban élnének, hogy a történelmük foglyaivá váltak volna ezzel. „Amikor újjá akarnak építeni egy országot, és annak teljes kormányzati rendszerét, akkor vissza kell nyúlni a gyökerekhez, és azokra kell építkezni. Nem hiszem, hogy egészségtelen dolog, ha Magyarország megpróbál visszanyúlni e gyökerekhez. Sőt nagyon is természetes. Nekünk, briteknek nem kellett ezzel megküzdenünk. Nagyon is simán alakult a fejlődésünk, Magyarországon viszont éles törés következett be.” Ugyanakkor, állítja, minden ország történelmében, a britben, a magyarban is adódtak „rossz dolgok”, amelyek figyelmeztetésül kell hogy szolgáljanak: mit nem szabad újra elkövetni, mondta Sir Bryan, anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna. „De vannak inspiráló momentumok is: szerintem a magyar politikatörténetben az 1840-es évek jelentették ezt az aranykort.”

A brit diplomata könyvet írt Bethlen István és Károlyi Mihály egykori miniszterelnökről is. „Nem hiszem, hogy egy korábbi nemzedék államférfia bármikor is példakép lehet, hiszen annyi minden megváltozott az ő kora óta” –mondta kérdésünkre, amelyet a minapi Bethlen-szobor-avatás, illetve Romsics Ignác történész monográfiája kapcsán tettünk fel. „Vannak ugyanakkor Bethlen pályájának olyan aspektusai, amelyekre érdemes odafigyelnünk ma is. Így például az, ami Széchenyi Istvánnál is megfigyelhető: a reform akkor a leghatékonyabb, ha fokozatosan, lépésről lépésre megy végbe. Más vonatkozásban viszont ki kell jelenteni: Bethlen semmiképpen nem nevezhető igaz demokratának. Mai gondolkodásunkkal már egyáltalán nincs összhangban. Úgy vélte például, az arisztokrácia, a nemesség küldetése, hogy vezesse a tömegeket.”