Munkát és nem ellátást keresnek a külföldiek

Éles vitába bocsátkozott Brüsszel a The Sunday Telegraph brit lap vasárnapi cikkével, amely a Nagy-Britanniában élő több mint 600 ezer 'nem aktív' uniós állampolgárról szóló tanulmányt annak a véleménynek az igazolására akarta felhasználni, hogy a főleg kelet-európai bevándorlók csak a brit jóléti rendszer kihasználására érkeznek a szigetországba, ezért szigorítani kell a szabályokon.

Éles vitába bocsátkozott Brüsszel a The Sunday Telegraph brit lap vasárnapi cikkével, amely a Nagy-Britanniában élő több mint 600 ezer „nem aktív” uniós állampolgárról szóló tanulmányt annak a véleménynek az igazolására akarta felhasználni, hogy a főleg kelet-európai bevándorlók csak a brit jóléti rendszer kihasználására érkeznek a szigetországba, ezért szigorítani kell a szabályokon. A lap ráadásul meglehetősen rosszindulatú portrét is közölt az ügyben illetékes magyar uniós biztosról, Andor Lászlóról, akiről azt írja, hogy „valószínűleg a legbaloldalibb a 28 EU-biztos közül”.

A jelentés szerint – a hat évvel ezelőtti, nem egészen 432 ezerhez képest – jelentősen, csaknem 612 ezerre nőtt a Nagy-Britanniában élő „nem aktív” uniós – de nem brit – állampolgárok száma, amiért az egészségügyi rendszerhez való hozzáférés szigorítását tervezik, és megnehezítenék a tartózkodási jog megszerzését is. Ugyanakkor a bizottság szerint London annak alátámasztására semmilyen konkrét adatot nem tudott felmutatni, hogy tömegek élnek vissza folyamatosan és rendszerszerűen a brit ellátórendszerrel.

– Csak anekdoták vannak – mondta Jonathan Todd, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős biztos, Andor László szóvivője. Azt is hozzátette, hogy az uniós állampolgárok nettó befizetők, vagyis több adót és társadalombiztosítási járulékot fizetnek, mint amennyit jóléti juttatásként igénybe vesznek. – Ez azt jelenti, hogy minél több EU-állampolgár dolgozik egy országban, annál jobban jár annak ellátórendszere – érvelt.

A bizottság szerint ez a tömeg sokkal sokszínűbb, mint ahogy azt a brit sajtó sugallni akarta: például nem mind munkanélküliek. Több mint negyedük olyan „nem aktív”, aki munkát keres, 30 százalékuk nyugdíjas, 25 százalékuk feltehetően egy dolgozó uniós állampolgár párjaként tartózkodik Nagy-Britanniában, és vannak diákok is. A bizottsági tanulmány szerint átlagosan a GDP 0,01 százalékát teszik ki a nem a szülőhazájukban élő uniós állampolgárokat illető egészségügyi kiadások a tagállamokban. – Az EU állampolgárainak nagy része dolgozni megy egy másik tagállamba, és nem azért, hogy ellátásokhoz jusson – szögezte le a napokban egy tweetben Andor László. Szóvivője pedig a BBC-nek megerősítette, hogy a bizottság azért készít elő jogi eljárást Nagy-Britannia ellen, mert a brit kormány nem alkalmazza az általa is elfogadott EU-szabályokat, és méltánytalanul foszt meg szociális juttatásoktól uniós munkavállalókat.

Az egyébként kifejezetten angolbarát Andornak nem ez az első csörtéje Londonnal: márciusban, miután David Cameron brit kormányfő beszédben fejtette ki, milyen juttatásokat vonna meg az országba érkező uniós állampolgároktól, Andor a The Observernek úgy nyilatkozott: „A szegények, illetve a bevándorlók hibáztatása a nehézségekért gazdasági válság idején nem teljesen ismeretlen, de véleményem szerint nem intelligens politika.”

 

Kávét főz egy pincérnő egy londoni presszóban. A külföldi uniós állampolgárok alkalmazása is jót tesz az adott ország ellátórendszerének
Kávét főz egy pincérnő egy londoni presszóban. A külföldi uniós állampolgárok alkalmazása is jót tesz az adott ország ellátórendszerének
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.