Kiegyezés, de nem mindenáron
Egy szükségtelen válság lezárása, új távlatok nyitása – a CNN szerint ezzel a címmel tartotta meg előadását Genfben Dzsavád Zarif iráni külügyminiszter azon a megbeszélésen, amelyen az ENSZ BT öt állandó tagja (az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és Kína), valamint Németország képviselői tárgyalnak az iszlám köztársaság küldötteivel ez utóbbi sokat vitatott atomprogramjáról.
Nyugati részről óvatos optimizmust fogalmaztak meg a kétnapos tárgyalások kapcsán, azt hangoztatva: a labda az irániak térfelén pattog. Teheránnak kell minden kétséget kizáróan bizonyítania, hogy nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál – írta a Reuters.
Irán és a Nyugat, elsősorban az Egyesült Államok között enyhülés tapasztalható azóta, hogy a júniusban megválasztott új iráni államfő, Haszan Róháni elfoglalta hivatalát. Róháni az ENSZ-közgyűlésen is tárgyalásos megoldást sürgetett. Azóta az államfő telefonon beszélt Barack Obama amerikai elnökkel, sőt a két külügyminiszter is találkozott egymással. Mindez „új szín” Teherán és a mollah-rezsim által csak Nagy Sátánnak nevezett Egyesült Államok – az 1979-es iráni forradalom óta – meglehetősen feszült viszonyában.
Az óvatos optimizmus indokolt: az irániak az elmúlt két évben jól láthatóan keresik a Nyugattal való kiegyezést, igaz, azt nem mindenáron akarják – mondta lapunknak N. Rózsa Erzsébet Közel- és Közép-Kelet-szakértő. A Magyar Külügyi Intézet tudományos igazgatója emlékeztetett rá, hogy Iránban nem az államfő, hanem a legfőbb vallási vezető kezében összpontosul a hatalom. Ali Khamenei ajatollah mandátumot adott Róháninak, aki mögött – ahogy az idei elnökválasztás eredményei is jól mutatják – komoly népfelhatalmazás áll. N. Rózsa Erzsébet szerint az irániak megegyezési szándékát több okra is vissza lehet vezetni. Túlzott lenne azt állítani, hogy a nyugati szankciók kényszerítették volna térdre a regionális hatalmi pozíciókra törekvő, 76 millió lakosú országot, amely még mindig két évre elegendő devizatartalékkal rendelkezik, és a kőolajexportból is van bevétele. A banki-pénzügyi szankciók azonban sokak életét megkeserítik és meg is drágítják. Egy konténer árut az Arab-öböl nyugati partjáról a száz kilométerre lévő keletire, azaz Iránba elszállítani tizenötször drágább, mint a közel kétezer kilométerre fekvő indiai Mumbaiba.
Az irániak elsősorban azt akarják elérni, hogy a Nyugat ismerje el az urándúsításhoz való jogukat. Ugyan az iszlám köztársaság már rendelkezik a teljes nukleáris fűtőanyagkörrel, így a civil és katonai célú technológiákkal is, Teheránnak nem érdeke, hogy nukleáris fegyvert állítson elő. Tudják jól, hogy ezzel olyan határt lépnének át, ahol nincs megbocsátás – fogalmazott N. Rózsa Erzsébet. Az irániak elsősorban az országukat sújtó amerikai és európai szankciók enyhítését akarják elérni, ezért cserébe a szakértő szerint a Nyugat az urándúsítási program feletti megerősített ellenőrzés bevezetését kérheti. Teherán felajánlhatja a húszszázalékos urándúsítási program befejezését, továbbá a vallási központ, Kom melletti föld alatti létesítmény bezárását. Szintén felvethetik, hogy a Natanzban lévő és az ötszázalékos urándúsítást végző több ezer centrifuga jelentős részét leállítják.
Ali Laridzsani, az iráni parlament elnöke és Khamenei ajatollah bizalmasa a minap azt nyilatkozta a CNN-nek: országa kész arra, hogy rövid időn belül megoldást találjon a nukleáris program körül zajló vitára. N. Rózsa Erzsébet is úgy látja, a felek előtt történelmi lehetőség áll, mindkét oldalon van megegyezési készség. Gyorsan kellene valamilyen előrelépést felmutatniuk, főleg azért, hogy ezzel kihúzzák a keményvonalasok lába alól a szőnyeget.
