– Bergen kikötője a kulturális világörökség része, és az áradások már ezt a városrészt is fenyegetik. Noha az Esős Város a védjegyünk, és mindig is sok vízzel éltünk együtt, a tengerszint emelkedése miatt ezentúl évente több áradás is előfordulhat – mondta a Népszabadságnak a norvég város önkormányzatának munkatársa, Eva Isager. Bergenben mindent elkövetnek, hogy a vízzel való együttélés továbbra is békés legyen: mobil gátakat építenek (bár korábban sokan tiltakoztak ellene), és felmérik a település leginkább veszélyeztetett részeit, hogy a várostervezésnél és az építési engedélyek kiadásánál már ezt is figyelembe vehessék.

Ahol a víz az úr: az ár még a rendőrautót is elsodorja

A Túl sok, túl kevés címmel (Norvégia támogatásával) megrendezett tanácskozás elnevezésére a házigazda Portugália szolgált a legjobb magyarázattal. – Az ország déli felét nyáron a szárazság és a sivatagosodás, télen pedig az áradások jellemzik. A klímaváltozással mindkettő egyre szélsőségesebb – válaszolta lapunk érdeklődésére Paulo Alexandre Diogo, egy lisszaboni egyetem természettudományi karának tanára. Áradások Portugália középső és északi felén is vannak, de a vízügyekkel foglalkozó szakértő szerint mind Lisszabonban, mind Portóban rosszul védekeznek. Nem a pénz hiányzik, inkább a tervezéssel akadnak gondok: új házakat építenek például a rendszeresen elárasztott területekre is, ráadásul sokszor föld alatti garázzsal.

– Gyakran elég lenne odafigyelni. Lisszabonban egy nagy park közelében lakom, amely alá először egy, majd később egy második metróvonalat is építettek. A metróalagutak miatt a talaj vastagsága és a vízelnyelő képessége jelentősen csökkent: csak idő kérdése, hogy mikor önti el a víz a környéket – említett példát a gondatlanságra Paulo Alexandre Diogo. Segítene az is, ha nagy medencéket építenének, amelyek áradások idején megtartanák a felduzzadt vízmennyiséget.

Már meg is tették ezt – például – a hollandiai Rotterdamban, ahol Water Plaza (vízpláza) néven az utca szintje alá süllyesztett, kővel borított nagy területet alakítottak ki oldalt lépcsővel.

– Az emberek szívesen töltik itt a szabadidejüket, amikor pedig áradás van, a pláza megtelik vízzel. S ahogy a víz eltűnik, a hely ismét a városlakóké – mesélte Barbara Anton, a németországi ICLEI (Helyi Környezetvédelmi Kezdeményezések Nemzetközi Tanácsa) projektkoordinátora. A szervezet kétszáz európai városnak, köztük Bergennek segít alkalmazkodni az éghajlatváltozás következményeihez.

Találékonyságra kényszeríti a várostervezőket a túl sok víz. A bergeniek néhány épület megemelésébe is belevágtak, részben a velencei példát követve: a házak új alapot és oszlopokat is kapnak. – Ám a lényeg, hogy az új infrastruktúrát már a megváltozott időjárási körülményekhez igazítsuk – tette hozzá Eva Isager. Az új házak építésénél külön odafigyelnek arra, hogy az elektromos és a távközlési vezetékek magasan legyenek, így ezeket egy áradás sem fenyegeti.

Jorge Moreira da Silva portugál környezetvédelmi miniszter pedig arról beszél: országszerte arra sürgetik az önkormányzatokat, hogy készítsenek saját felkészülési terveket. Mint Rosário Bento Pais, az Európai Bizottság klímavédelmi főigazgatóságának osztályvezetője emlékeztetett, cselekedni anyagilag is megéri: az áradások elleni védelemre költött minden egyes euróval hateurónyi kárösszeget lehet megelőzni.