A megélénkült ellenőrzés és diplomácia, az ENSZ Biztonsági Tanácsban elért kompromisszum erősíti azt a reményt is, hogy sikerül tető alá hozni a már tavasz óta tervezett szíriai békekonferenciát. A tanácskozástól azt remélik, hogy segíthet lezárni a két és fél éve tartó polgárháborút, amely egy szíriai emberi jogi szervezet tegnap közzétett adatai szerint már 115 ezer ember életét követelte. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár azt javasolta, hogy november közepén tartsák meg az értekezletet, ám kérdéses, hogy addigra sikerül-e elhárítani a még mindig meglévő akadályokat.

Moszkvában például éppen tegnap jelezték: kételkednek abban, hogy a nyugati országoknak sikerül rávenniük a szíriai ellenzéket a részvételre, így bizonytalan, hogy a jövő hónapban össze lehet-e hívni az eszmecserét. Az oroszok a nemzetközi közösség szíriai különmegbízottjának egy megjegyzésére alapozzák véleményüket. Lakhdar Brahimi ugyanis – a Reuters jelentése szerint – a lázadók közötti megosztottságra hivatkozva azt mondta, hogy a november közepi időpont „nem százszázalékosan biztos”, azt csak céldátumnak kell tekinteni. (Hírösszefoglalónk)

Ki kell zárni, hogy Damaszkusz „feledékeny” legyen

A vegyifegyver-azonosítás tudománya egészen rendkívüli kihívásokkal néz szembe, miután a genfi orosz és amerikai megegyezés értelmében kivételes gyorsasággal kell megsemmisíteni Szíria ilyen jellegű arzenálját – egy részüket ráadásul az ország határain kívül. Miután az ENSZ-ellenőrök egyértelmű és meggyőző bizonyítékokat szereztek arra, hogy augusztus 21-én vegyi fegyvert vetettek be Damaszkusz külvárosában, a két nagyhatalom felkérte a vegyi fegyverek betiltásának – hágai központtal, az ENSZ égisze alatt működő – szervezetét (OPCW), hogy technikailag hagyja jóvá a szír vegyi fegyverzet megsemmisítésére közösen kidolgozott tervezetet.

Az ENSZ-ellenőrök a Finnországban, Németországban, Svédországban és Svájcban lévő különleges laboratóriumokban megejtett vizsgálat során nemcsak azt derítették fel, hogy a korábban sejtett, veszélyes ideggáznak számító szarint vetették be, hanem azt is, hogy olyan típusú, orosz gyártmányú föld-föld típusú rakétákkal juttatták ezt el a támadás helyére, amilyeneket a szír hadsereg használ, igaz, ilyeneket az ellenzéki erők is zsákmányolhattak.

Az OPCW szakértői most attól tartanak, hogy a szervezetbe delegált néhány tagország elutasítja a részvételt a fegyvermegsemmisítésben. A feladat ugyanis rendkívül összetett. Miután Damaszkusz a múlt hónap közepén csatlakozott a vegyifegyver-tilalmi konvencióhoz, benyújtotta készleteinek leltárát az azt ellenőrző szervezetnek. A tervek szerint a vegyifegyver-gyártó bázisokat és a célba juttatásukra szolgáló fegyvereket november végéig, a beszolgáltatott vegyi anyagokat – a szakértők számításai szerint több száz tonna szarint és mustárgázt – pedig a jövő év közepéig kellene megsemmisíteni.

Ennek nehézségét jól jelzi, hogy miután Moamer el-Kadhafi Líbiája 2004-ben aláírta az ENSZ-konvenciót, 25 tonna mustárgázt és 1400 tonna vegyifegyver-gyártáshoz szükséges előanyagot jelentett be, ám ezek felét még hat év múlva sem semmisítették meg. Aztán két éve, amikor megdöntötték a rendszerét, az új kormány még 1,6 tonna be nem jelentett és részben már fegyverbe töltött mustárgázt fedezett fel. A genfi tervvel kapcsolatban éppen az a dilemma, hogy miként tudják majd az ellenőrök kizárni Szíria Líbiához hasonló „feledékenységét”, hogyan tudják a polgárháborús körülmények között ilyen gyorsan és biztonságban az ország határain kívülre szállítani a sokszor rossz állapotban lévő, szivárgó, vegyi fegyvert tartalmazó konténereket. (Palugyai István)

Távoznak az ENSZ-ellenőrök – újak jöttek helyettük