A Fekete-tenger Egyetemi Alapítvány, a Foreign Policy folyóirat és az Adevarul napilap közös rendezvényén vitaindítóként bemutatták az INSCOP Research friss felmérését, amelynek fő következtetése az, hogy a romániai közvélemény mintegy harmada tartja jónak, ugyanekkora hányada pedig rossznak a román–magyar viszonyt; 37,3 százalék szerint a két nép viszonya se nem jó, se nem rossz.

Remus Stefureac, a kutatás vezetője elmondta, hogy „szűrőkérdést” alkalmaztak, s mint kiderült, helyesen. Jelentős különbség van ugyanis azok között, akik közvetlen tapasztalatokkal rendelkeznek a magyarokról, illetve, akiknek nincs magyar barátjuk, ismerősük. Ez általában igaz a kisebbségekre. Míg a Bánságban sokkal jobb a szerbek, Dobrudzsában pedig a törökök megítélése, addig Erdélyben érezhetően többen tartják jónak a magyar–román viszonyt, mint a Kárpátokon túl.

Ioan Donca volt budapesti nagykövet a felmérés eredményeit meglehetősen kiegyensúlyozottaknak találta. Szerinte a romániai közvélemény már nem annyira érzékeny a kétoldalú kapcsolatokra, mint korábban, annak ellenére, hogy a jobboldali magyar kormány sokszor „zavaró, szélsőséges retorikát” használ, illetve a tavalyi választási kampányban sok román politikus is elővette a magyarkártyát. Hozzátette ugyanakkor: érdekes lenne,milyen eredményeket hozna egy hasonló felmérés Magyarországon. – Amikor 1997-ben elhagytam Budapestet, nem gondoltam volna, hogy lesz például a magyar törvényhozásban egy olyan párt, mint a Jobbik – mondta. Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy eközben a szélsőséges politikusok eltűntek a román közélet élvonalából.

Nem osztotta az egykori nagykövet elégedettségét Ion M. Ionita, az Adevarul főmunkatársa, hiszen, mint mondta, igencsak jelentős a harmincszázalékos tábor, amely rossznak tartja a két nép viszonyát, és csak idő kérdése, hogy egy politikai erő rátelepedjen erre a szegmensre.

Frunda György volt RMDSZ-szenátor, Victor Ponta kormányfő tanácsosa egyetértett Ionitaval. Felhívta a figyelmet arra, hogy szeptember elején a magyar–román labdarúgó-mérkőzéssel egy időben a szerb–horvát meccs sokkal nyugodtabb légkörben zajlott. Ez szerinte azt mutatja, hogy az etnikai feszültség bármikor kiaknázható. Elejét venni Frunda szerint úgy lehetne, ha többször elhangzana például, hogy a történelem során a románok a magyarokkal háborúztak a legkevésbé.

Ugyanakkor úgy vélte, a két nép viszonyában megkerülhetetlen az autonómia. – Az erős önkormányzat éppen az elszakadási törekvések és a föderalizmus ellentéte. A határozott nem román részről politikai rövidlátásra utal – mondta. Calin Cotoi antropológus, a Bukaresti Egyetem professzora is úgy vélte, hogy nem igazak az olyan megállapítások, amelyek szerint „a magyar és a román jól kijönne egymással, ha a politikusok békén hagynák őket”. A két nép viszonyát meghatározó tényezők között említette a bizalmatlanságot, amelynek egyik oka az, hogy a román államot 1918-as megalakulása óta –kimondatlanul, de mindvégig érezhetően – az az elv vezette, hogy „mintha jobb lenne a kisebbségek nélkül”.