Berlusconi leoltotta a villanyt
Hogy mindez jó-e Olaszországnak vagy sem, illetve: mit hoz a jövő? – ezeken lehet vitatkozni. Egyvalamin azonban aligha: Silvio Berlusconi, a volt többszörös miniszterelnök ismét világossá tette, ő az olasz közélet főszereplője.
Ezt egy mozdulattal intézte el a hét végén, éppen a gratulációkat fogadva vasárnap esedékes, 77. születésnapja előtt, amikor is szűkebb környezetével tanácskozva visszahívta pártja, a jobbközép Szabadság Népe (PdL) minisztereit a nagykoalíciós Letta-kormányból. – Várható volt ez, a kérdés csak az volt, meddig tart ki a nagykoalíció. Berlusconi most leoltotta a villanyt. A PdL és a balközép Demokrata Párt (PD) amúgy is nehezen összeilleszthető elemei a kabinetnek, nem úgy partnerei egymásnak, mint ahogyan az Németországban vagy Ausztriában gyakorlat – mondja Stefano Bottoni, Bolognában és Budapesten élő jelenkortörténész.
– Három forgatókönyv képzelhető el: vagy megtalálják újra az utat a felek a nagykoalícióhoz, vagy új partnerekkel alakul meg egy második Letta-kormány, vagy pedig előrehozott választásokat kell tartani. Ez utóbbi esetben nemcsak az a probléma, hogy a pár hónapja felállt kormány nem oldotta meg a gazdasági reformokat, hanem az is: még az új választási törvény sem született meg – magyarázza Molnár Anna Olaszország-kutató, aki „várható, de nem jó hírnek” nevezte a PdL-miniszterek kilépését a kormányból.
– Persze Olaszországban sosem tudhatjuk, mit hoz a jövő. Berlusconinak, az újraalapított Forza Italia mozgalomnak vagy annak, aki a volt miniszterelnök helyére áll, mindig van kb. egyharmados támogatottsága – mondja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója. Berlusconi hangsúlyozta, készen áll az új választásokra, és meg is tudja nyerni azokat pártjával. Más kérdés, hogy e hét péntekén az olasz parlament a jobboldali szenátor mentelmi jogának megvonására készült. Ismert volt, hogy a PdL zsarolta a balközép kormánypártot és Enrico Letta miniszterelnököt a sajtócézár-exminiszterelnök augusztusi elítélése, illetve annak nyomán, hogy Berlusconi várhatóan házi őrizet alá kerül egy évre.
Az adócsalásért elmarasztalt politikus – ezzel összefüggésben – nemrég szűkebb pátriájából, Milánóból Rómába, a Grazioli-palotába helyezte át állandó lakcímét. Már a héten elterjedt annak híre, hogy a jobbközép miniszterek kilépnének a kormányból. Azt követően, hogy ez szombaton be is következett, a vasárnapi olasz napilapok általában Berlusconira hárítják ennek terhét, és „őrült tettről”, „súlyos hibáról” cikkeznek. Feltűnő kivétel ez alól az összegzés alól Berlusconi házilapja, az Il Giornale értékelése, amely úgy látja: a Letta-kormány adópolitikája, az áfa- és üzemanyagár-emelés idézte elő a történteket.
Giorgio Napolitano államfő jelezte, csak akkor oszlatja fel a parlamentet, ha már semmi esély nincs az új kormány támogatására. Emlékezetes, hogy a frakciók csak kínnal-keservvel, hónapok alatt hozták össze ezt a kormányt is. Kérdés magának a 88 éves Napolitanónak a jövője is, aki csak hosszas rábeszélés után vállalta el, hogy idén újraválasszák; az ilyesmi 1948 óta példátlan. A bizalmi szavazást kért Letta többségét a Demokrata Párton kívül a Mario Monti exkormányfő vezette centrum, valamint a Sel kisebb balközép párt biztosíthatja: a támogatás főleg a felsőházban szükséges.
Meg kellene ezenfelül nyerni a PdL és a populista Öt Csillag Mozgalom egyes szakadár szenátorait is. Három PdL-miniszter is kifejtette ellenvéleményét a kormánybuktatással szemben. Mindennek Európa számára is komoly jelentősége van. Róma adja a jövő év második felében a soros európai uniós elnökséget, amelyre ilyenkor már bőven készülnek a diplomaták és a szakértők. Másrészt az olasz gazdaság az euróövezet harmadik legnagyobbja. Az EU-nak a legkevésbé sem hiányzik, hogy a halogatott reformok és/vagy a pénzpiaci bizonytalanság miatt az euróövezet újabb, ráadásul nagy gazdasága dőljön be.
A tízéves lejáratú olasz államkötvények hozama a politikai vihar előszelei nyomán már péntekre háromhavi csúcsot ért el. A kötvényfelár 263 bázispont volt az irányadó német bundokhoz képest. Fabrizio Saccomanni gazdasági miniszter azzal igyekezett megnyugtatni a kedélyeket a hétfői piacnyitás előtt, hogy az olasz államháztartás rendben van, a pénzpiacok pedig már beárazták a politikai bizonytalanságot.
Letta szerdára kért bizalmi szavazást
Enrico Letta miniszterelnök vasárnap este bejelentette, hogy szerdán kér bizalmi szavazást a felső- és alsóházban az olasz kormány munkájáról.
Ami a szavazás eredményét illeti, Letta úgy fogalmazott, az utóbbi napokban olyan sok hirtelen fordulat következett be, hogy nem tudja, mi fog történni a parlamentben. A miniszterelnök a RAI3 olasz közszolgálati televíziócsatornának nyilatkozott.
Hangsúlyozta, olyan mértékű bizalmat akar, amellyel nemcsak további három napig kormányozhat, hanem sikerül gazdasági stabilitási törvényt és új választási törvényt hozni Olaszországban. Ha nem kap bizalmat, levonja a következtetéseket – tette hozzá. (MTI)
