Amerikai források szerint az iráni küldöttség adott olyan jelzést, hogy „túl komplikált” lett volna számára, ha az idén beiktatott iráni elnök találkozik amerikai kollégájával. Ez – ha hosszabb, érdemi tárgyalásokat nem is terveztek, csak kézfogást és kölcsönösen udvarias szófordulatokat – 1979, az iszlám forradalom óta példátlan esemény lett volna.

Tüntetők Obama amerikai és Róháni iráni elnök maszkjában az ENSZ székháza előtt

Róháni, aki a protokollsorrend szerint Obamával egy napon, huszonnegyedikként szólalhatott fel, kijelentette a közgyűlés plénuma előtt: a nukleáris és egyéb tömegpusztító fegyvereknek nincs helyük országa védelmi doktrínájában. Késznek mondta Iránt a tárgyalásokra vitatott atomprogramjáról, és – Obama beszédének ismeretében is – békülékeny hangnemet ütött meg az Egyesült Államokkal szemben. Az amerikai elnök bátorítónak nevezte az új iráni vezetés közelmúltban elhangzott, békülékenynek tartott bejelentéseit, de komolyságukat szerinte konkrét lépésekkel kell alátámasztani.

Róháni az eddigi hivatalos álláspontot megismételve elmondta, hogy az iszlám köztársaság nem jelent veszélyt a térségre nézve, de ragaszkodik békés, polgári célú urándúsító programjához. – Nem vagyok történész, márpedig amikor a holokauszt dimenzióiról esik szó, akkor a történészeknek kell elgondolkodniuk ezeken. Mi elítéljük, akármilyen bűnöket követtek is el a zsidókkal szemben – hangoztatta az elődjéhez, az Izrael-ellenes és antiszemita kirohanásairól ismert Mahmud Ahmadinezsadhoz képest reformernek tartott elnök. Kijelentette: a holokauszt, a náci zsidóirtás történelmi tény volt.

– A korlátokon belül, amelyeket Róháni elé Ali Khamenei ajatollah és társai állítanak otthon, illetve annak alapján, ahogy én értelmezem az iráni politikára meglehetősen jellemző kettős beszéd nüanszait, Róháni elismerte, hogy megtörtént a holokauszt. E kérdésben egészen addig elment, amíg elmehetett anélkül, hogy veszélyeztesse pozícióját Khamenei-nél, aki sokkal fontosabb számára, mint Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő vagy Obama – értékelte a beszédet internetes blogján Meir Dzsavedanfar iráni-izraeli elemző. Úgy vélte, Obama több ponton is semlegesítette az iráni keményvonalasokat, gyengítette az érveiket. Így elismerte, hogy az iráni népnek joga van a békés célú nukleáris energiához, illetve kijelentette, hogy országa nem kíván rendszerváltást előidézni Teheránban. Sőt a gázkamrákban megölt zsidók szenvedéseinek említése után közvetlenül szólt „a tízezrével megmérgezett irániakról” is.

Netanjahu – aki Izrael létét fenyegetőnek tartja az iráni atomprogramot – cinikusnak és álszentnek nevezte Róháni beszédét, amelyet a szerinte Teheránra jellemző halogató taktika részének tart. Mint korábban gyakorlattá vált, a zsidó állam küldöttsége ezúttal sem foglalt helyet az ülésteremben, amikor az iráni elnök beszélt. Az izraeli miniszterelnök, aki az őszi zsidó nagy ünnepek végeztével, a jövő hét elején utazik csak New Yorkba, izraeli elemzők szerint nincs ugyanakkor könnyű helyzetben, amikor a Nyugat éppen nyitni akar az új iráni elnök irányában. – Netanjahunak meg kell találnia az egyensúlyt aközött, hogy óvatos legyen, ugyanakkor azt lássák rajta, hogy esélyt ad – mondta a The New York Timesnak Dan Gillerman, Izrael volt ENSZ-nagykövete. Netanjahu hétfőn (a program szerint Martonyi János magyar külügyminiszterrel egy napon) szólal fel a közgyűlésben, és másnap találkozik Obamával.

Róháni azzal tudott biztosan kibújni az Obamával való találkozó elől, hogy nem ment el az ebédre, amelyre Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár hívta meg a világ vezetőit. Ezzel együtt az amerikai–iráni kapcsolatoknak az elmúlt évtizedekben példátlan lökést adhat a találkozó John Kerry külügyminiszter és új teheráni kollégája, Mohamad Dzsavad Zarif között. A csütörtökre tervezett tárgyalások kerete a P5+1-országcsoport (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, valamint Németország) egyeztetése a teheráni atomprogramról.