Szíria árnyéka a közgyűlésen
Ahogy tíz évvel ezelőtt az iraki háború, úgy az idén a szíriai konfliktus nyomja rá a bélyegét az ENSZ-közgyűlés szokásos, éves ülésszakára. Mint minden évben, nagy várakozás kíséri az amerikai elnök beszédét: Barack Obama kedden szólal fel a közgyűlés New York-i plénuma előtt. Mint arra külügyminisztere, John Kerry minapi szavaiból is következtetni lehet, Obama „kemény” ENSZ biztonsági tanácsi határozatot szorgalmaz majd Szíria elszámoltatására. Ez azt jelenti: Damaszkusznak katonai erő alkalmazásával kell számolnia, ha nem tesz meg mindent vegyifegyver-készlete semlegesítésére. Ennek kereteiről Kerry és orosz kollégája, Szergej Lavrov tíz napja, Genfben állapodtak meg. A nagyhatalmak ezt ezen a héten kívánják jogi formába önteni: ahogy Kerry fogalmazott, a BT-nek cselekednie kell. Egyes források szerint Obama a szíriai államfő, Bassár el-Aszad távozását is szorgalmazza majd beszédében.
A protokoll-lista szerint, amely először az államfőket szólítja a pulpitusra, ugyancsak kedden mondja el beszédét az iráni Haszan Rohani. Az iszlám köztársaság idén megválasztott, majd hivatalba lépett elnökének New York-i bemutatkozását önmagában is komoly várakozás kíséri. Keményvonalas elődje, Mahmud Ahmadinezsad amerikai tartózkodását évről évre tiltakozó demonstrációk kísérték, miután nemcsak Izraelt, a holokauszt-túlélőket és a zsidóságot, de a demokratikus közvéleményt is sértő kijelentéseket tett. Ám most Rohani hivatalba lépésével kapcsolatban vannak olyan jelek, amelyekből arra következtethettek a megfigyelők, enyhülhet Teherán és a Nyugat, mindenekelőtt Washington viszonya. Ennek legutóbbi eleme Rohani a The Washington Post hasábjain megjelent véleménycikke volt, amelyet békülékenyként értékeltek, illetve az, hogy közvetítőként ajánlkozott a szíriai polgárháború kapcsán.
Teherán az Aszad-rendszer egyik fő támogatója. Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője nem zárta ki, hogy találkozó is létrejöhet Obama és Rohani között a 68. közgyűlés margóján. – Lehetséges, de mindig is lehetséges volt. Kezet nyújtottunk attól a pillanattól, hogy beiktatták az iráni elnököt – mondta. Ha létrejön a találkozó, az az iszlám forradalom óta példátlan lesz. Elemzésében a Reuters ugyanakkor rámutat, legfeljebb kézfogásról lehet szó, illetve a két vezető néhány udvarias fordulatot válthat, hogy enyhítse az országaik közötti feszültséget.
Az ENSZ közgyűlése amúgy is lehetőséget kínál rá számos ország vezetőjének, hogy legalább néhány szót váltson Obamával. Mint házigazda, az amerikai elnök rendszerint vacsorát ad az állam- és kormányfőknek, így közös fotó is készül vele. A kérdés az, ki kap ennél több időt érdemi tárgyalásokra. Az izraeli sajtó a minap beszámolt róla, Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő egy nappal későbbre helyeztette felszólalását, mert Obama így jobban ráér, hogy találkozzék vele.
Külön odafigyelnek rá a világsajtó mellett az emberjogi szervezetek, hogy feltűnik-e a világvárosban Omar al-Basir szudáni elnök, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. Háborús és emberiesség elleni bűnök vádjával akarják felelősségre vonni a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon. Az USA nem részese az ezt létrehozó római statútumnak, így formálisan nem kötelezhető Basir őrizetbe vételére, mégis kényes diplomáciai kérdés, mit tesz a szudáni elnök vízumkérelmével. Egy 1947-es egyezmény értelmében Washington nem tagadja meg senkitől az egyébként korlátozott területi érvényességű belépővízumot. (Ezt csak egyszer, nemzetbiztonsági okokból nem adta ki eddig, mégpedig 1988-ban, a palesztin Jasszer Arafat esetében.) Ahogy a The Economist rámutat, időnként a halogatás taktikáját választja: mire kiadja a vízumot, vége a szóban forgó eseménynek. Basir vasárnap azt mondta, New Yorkba készül, és már szállását is lefoglaltatta. Arról nem beszélt, megkapta-e már az amerikai vízumot.
Magyarországot Martonyi János külügyminiszter képviseli, és várhatóan szeptember 30-án szólal fel. Ezen kívül a nukleáris leszereléssel, az átfogó atomcsendegyezménnyel foglalkozó konferencia társelnöke lesz. Megkérdeztük Takács Szabolcstól, a Külügyminisztérium helyettes államtitkárától, miért nem Áder János vezeti a magyar delegációt. Mint mondta, az államfő az október eleji Víz Világtalálkozóra várja a világ vezetőit. Takács megerősítette, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is elfogadta a meghívást Budapestre.
