Az Oroszországgal foglalkozó kutatókat, politológusokat, újságírókat és orosz kollégáikat tömörítő csoportnak Magyarországról hagyományosan egy tagja van, a Magyar Nemzet külpolitikai rovatvezetője; a Népszabadság munkatársa az idén először kapott meghívást.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdai Klub éves konferenciáján. Óvott a katonai erővel való fenyegetéstől

Putyin a négynapos konferencia témájának megfelelően Oroszország öntudatáról és jövőjéről tartott előadást, majd rendkívül kötetlen, olykor kifejezetten családias légkörben válaszolt a feltett kérdésekre. A színpadon – Francois Fillon volt francia és Romano Prodi volt olasz miniszterelnök mellett – Volker Rühe volt német védelmi miniszter és az ismert amerikai közgazdász, Oroszország-szakértő Dmitri Simes foglalt helyet. Putyin a vita vezetését is átvette Szvetlana Mironyuktól, a Ria Novosztyi sajtóügynökség vezérigazgatójától.

Szíria kapcsán az orosz elnök kijelentette: egyelőre nem állnak rendelkezésre bizonyítékok arra, hogy Bassár el-Aszad hadserege alkalmazott volna vegyi fegyvereket, arra viszont igen, hogy az ellenzék ezt korábban kisebb méretekben már megtette. Sőt, azt mondta, minden oka megvan annak feltételezésére, hogy augusztus 21-én provokáció történt. Erre vonatkozó bizonyítékokról viszont nem ejtett szót. Azt is kifejtette, hogy a katonai erővel való fenyegetést nem tartja minden nemzetközi probléma megoldására alkalmas csodafegyvernek. Arról, hogy fellépnek-e katonai erővel Szíria ellen, nem az amerikai kongresszusban, hanem az ENSZ Biztonsági Tanácsában kell szavazni.

Abban nem volt biztos Putyin, hogy sikerül maradéktalanul végrehajtani az orosz–amerikai megállapodásban rögzített leszerelést, ám egyelőre bizakodónak mutatkozott. Azt mondta, hogy Damaszkusz máris csatlakozott a vegyi fegyverek tilalmát kimondó egyezményhez. Ő és előtte Szergej Sojgu védelmi miniszter is megerősítette, hogy Moszkva kész részt venni a megállapodást végrehajtó és ellenőrző koalícióban, minden ehhez szükséges katonai és más eszközzel.

– Mi lesz, ha a légitámadás után a vegyi fegyver, mint egykor a puskapor, elterjed, és olyan robbanásveszélyes térségben vetik be, mint a Közel-Kelet? – kérdezte Putyin. Arra is kitért, hogy a szíriai vegyi fegyverkezés voltaképpen az izraeli atomfegyverekre adott „olcsó” válasz. Szerinte Izraelnek a technológiai fölénye miatt nincs szüksége atomfegyverre, amely miatt csak nehézségei vannak.

A jelenlévők közül Francois Fillon mellett Volker Rühe vette védelmébe az amerikai–francia álláspontot. Azt mondta, nincs jövője az olyan elnöknek, aki a saját népét löveti a légierővel, vagy mérgezi harci gázzal. Hivatkozott az ENSZ-közgyűlés azon határozatára, amely a kormányok felelősségét fogalmazza meg polgáraik biztonságáért. Putyin ezzel egyetértett, annál is inkább, mert a német politikus is további BT-döntéstől tette függővé a nemzetközi reakciót.

Nagyobb vita csak Ukrajnának az EU-val kötendő társulási szerződése, illetve az orosz–kazah–belorusz Eurázsiai Szövetséghez való csatlakozás ezzel konkuráló terve kapcsán bontakozott ki. Ebben Prodi lépett föl kompromisszumos megoldásért, de Putyin szavai nem hagytak kétséget afelől, hogy Kijevnek döntenie kell a két lehetőség között.