Az egyszerűsített honosítás nemcsak a nyelviskoláknak remek üzleti lehetőség, de a kétes közvetítők és a megvesztegethető hivatalnokok markát is üti némi illegális jövedelem – írta a Politika belgrádi napilap Tanuljunk magyarul, hogy bejussunk az Európai Unióba címmel. A cikkből kiderül, hogy a közvetítők egyes magyar települések hivatalnokaitól megkapják a kérdéseket, amelyekre a honosítást igénylők fejből megtanulják a válaszokat.

Ügyintézés a szabadkai főkonzulátuson. Aki nem beszél magyarul, inkább nem oda megy

A legfrissebb adatok szerint több mint 500 ezren kérelmezték eddig – az egyszerűsített honosítási eljárás keretében – a magyar állampolgárságot, és ez év szeptember 4-ig több mint 430 ezren tették le az állampolgársági esküt. Szerbiában 92 ezer polgár nyújtott be mostanáig egyszerűsített honosítási és visszahonosítási kérelmet. Magyar állampolgár lehet, akinek a felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti a magyarországi származását, és igazolni tudja magyarnyelv-tudását. Ez utóbbi követelménynek felel meg nehezen sok szerbiai (elsősorban szerb nemzetiségű) igénylő. Emiatt egyre több nyelviskola indít magyartanfolyamot, némelyek kifejezetten az állampolgársági kérelmekkor megejtett beszélgetésekre készítik fel a hallgatókat. Egy újvidéki nyelviskolában két-három hetente 15 új diák ül iskolapadba, hogy az állampolgárság felvétele miatt húsz órában elsajátítsa a magyar nyelv alapjait.

A vajdaságiak zömének több lehetősége is van a visszahonosítási kérelem benyújtására: megtehetik ezt a belgrádi magyar nagykövetségen vagy a szabadkai főkonzulátuson, de élhetnek a lakóhelyükön megszervezett, kihelyezett konzuli napok nyújtotta kényelmesebb megoldással is. Ám azok, akik nem beszélnek magyarul, kerülik a találkozást a főkonzulátus és a nagykövetség munkatársaival. Helyettük a közvetítők töltik ki a kérelmeket, és felárért el is kísérik őket valamelyik magyarországi önkormányzati hivatalba. Az állampolgársággal történő effajta üzletelést sokan nem nézik jó szemmel.

– Augusztus 20-án Szekszárdon tettük le az állampolgársági esküt, csodálatos élmény volt. A lányaim szavaltak. Körülnéztem, és láttam, hogy vannak olyanok, akik semmit sem értenek a versekből. Kinek is szavaltak ők arról, hogy mi a haza? Ez a felismerés elrontotta az ünnepet, a magyarországi rokonaimat pedig fölháborította a magyar állampolgárság ilyen kiárusítása – mondja a neve elhallgatását kérő vajdasági fiatalasszony.

Egy óbecsei egyetemista szerint elejét kell venni annak, hogy olyanok is magyar útlevélhez jussanak, akik nem felelnek meg a követelményeknek. – Hogyan szerezhet magyar állampolgárságot, aki nem beszél, nem ír, nem olvas magyarul? Hogyan lehetséges, hogy Szerbiában szigorúbban ellenőrzik a nyelvtudást, mint egyes magyarországi településeken? Én Hódmezővásárhelyen tettem le az esküt, ott több olyan személyt is láttam, akikről pontosan tudom: talán még köszönni sem tudnak magyarul – állítja a fiatalember.

Legyen szó akár kihelyezett fogadónapról, akár a főkonzulátuson történő kérelemátvételről, a szabadkai főkonzulátus munkatársai alaposan vizsgálják az ügyfelek magyarnyelv-tudását, a hétköznapi beszélgetés a kérelem átvételének szerves részét képezi.

– Magyartudás nélkül a külképviseleten az állampolgársági eskü vagy fogadalom sem teljesíthető pusztán az eskü szövegének egyszerű bemagolásával – hangsúlyozza Korsós Tamás szabadkai főkonzul.

Ritecz Miklós belgrádi főkonzul elmondása szerint ha valakiről a kérelem benyújtásánál kiderül, hogy nem tud magyarul, de a többi feltételnek egyébként megfelel, akkor azt tanácsolják neki: járjon tanárhoz, és később jöjjön vissza. – Amikor jómagam veszem át a kérelmet, az elején mindig érdeklődöm a kérelmező felől. Amikor már arra sem tud válaszolni, hogy „honnan jött?”, akkor a további nyelvtanulást javaslom.

Az mindenképpen pozitívum, hogy az egyszerűsített honosítás lehetőségének köszönhetően a magyar nyelv ismét érték lett Szerbiában. Kihelyezett konzuli napjaink során azt tapasztaltuk, hogy olyan helyeken is elkezdték tanulni (például Palánkán, Bácson), ahol még a magyar nemzetiségűek egy része sem gyakorolja, az iskolai oktatást pedig most próbálják újjáéleszteni.

Ha közvetlenül az eskü előtti adategyeztetés során derül ki, hogy a kérelmét esetleg Magyarországon beadó ügyfél nem tud magyarul (vagyis az eskü szövegével sem lehet tisztában), akkor nem esketjük le, és az ügyet jelezzük a hazai illetékeseknek. Erre is volt már példa – teszi hozzá Ritecz Miklós.

2011 óta Magyarország szabadkai főkonzulátusán 57 ezer személy adta át egyszerűsített honosítási kérelmét, közülük 46 ezren tettek állampolgársági esküt, és közel 16 ezer fő igényelt magyar útlevelet. A belgrádi magyar nagykövetségen 2011 januárjától közel négy és fél ezren nyújtották be a kérelmüket. Ez azt jelenti: a szerbiai kérelmezők több mint egyharmada Magyarországon adja át az iratait. A csalárd módon megszerzett állampolgárság tíz éven belül visszavonható, a honosítási eljárás során elkövetett visszaélés pedig büntetendő; utóbbi miatt tavaly már történt letartóztatás Magyarországon.

Budapesti kaptafára húznák a román honosítási törvényt

Az állampolgárság etnikai alapon történő kiterjesztését szorgalmazza a bukaresti bíróság által e héten bejegyzett Polgári Mozgalom Párt (PMP). – Románia az egyetlen állam, amely nem etnikai alapon ad állampolgárságot. Eljött az ideje úgy módosítani a román törvénykezést, hogy a Timoc-völgyi, transznisztriai és ukrajnai románok is megkapják a román állampolgárságot. Ők nem hibásak azért, hogy más országban születtek – érvelt Eugen Tomac pártelnök. A tervezet szerint a román nemzeti közösséghez tartozó személyek, bárhol élnek is, kérésre megkaphatják a román állampolgárságot, ha beszélik a román nyelvet. A hatályos törvény csupán a volt román állampolgárok vagy harmadfokú leszármazottaik számára biztosítja az egyszerűsített honosítást.

Tomac – aki a külhoni románokkal foglalkozó parlamenti bizottság elnöke is – közölte, hogy a törvénytervezetüket Viorel Badea demokrata-liberális szenátor is aláírta, és valamennyi parlamenti párt támogatja. A Basescu államelnökhöz közel álló PMP-nek máris négy képviselője van a román törvényhozás alsóházában. Valamennyien Basescu korábbi pártja, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) színeiben szereztek mandátumot a választásokon. Tomac szeptember 2-án lépett ki a PDL-frakcióból.

A honosítás kapcsán legutóbb augusztusban volt magyar–román diplomáciai csörte. Titus Corlatean román külügyminiszter felrótta a magyar félnek: „megpróbálja elhitetni a közvéleménnyel”, hogy a magyar kedvezményes honosítási törvény a hasonló román jogszabályból merít, vagyis „ami a román törvénykezés esetében elfogadható volt, az elfogadható a magyar esetében is”. A két törvény között alapvető különbség a bukaresti külügyminisztérium szerint, hogy míg a magyar jogszabály szerint magyar állampolgárságot kaphat, aki csak valószínűsíti a magyar származását, addig a román jogszabály kizárólag azok honosítására ad lehetőséget, akik – maguk vagy harmadfokú felmenőjük – román állampolgársággal rendelkeztek, és ezt dokumentumokkal is bizonyítani tudják.