Igaz, elsősorban abból a szempontból, hogy miként lehet garantálni a szövetséghez tartozó Törökország biztonságát. A NATO ugyanis még tavaly úgy döntött, hogy megerősíti a török légvédelmet, és természetesen azóta is folyamatosan nyomon követi a szíriai eseményeket.

Egyeztettek azonban az orosz–amerikai megállapodásról is, noha egyelőre sok a tisztázatlan kérdés.

– Mivel hivatalos okmányt nem kaptunk még, így hivatalosan értékelni sem tudjuk az egyezséget – mondta a Népszabadságnak Knud Bartels vezérezredes, a katonai bizottság elnöke (képünkön). A 61 éves dán tábornok hozzátette: támogatják a genfi folyamatot, az amerikai és az orosz külügyminiszter által ennek érdekében tett erőfeszítéseket.

Arról, hogy az észak-atlanti szövetség részt vesz-e Damaszkusz vegyi fegyvereinek nemzetközi ellenőrzés alá vonásában, összegyűjtésében és megsemmisítésében, a tagországok kormányainak képviselőiből álló Észak-atlanti Tanácsnak kell politikai döntést hoznia. A katonai szervezet pedig teljesíteni fogja azokat a feladatokat, amelyeket ez a testület ad neki.

– Minden olyan esetben, amikor ilyen kérés érkezik a NATO-hoz, a tanács jogosult határozni a részvételről – mutatott rá határozottan a szövetségen belüli döntéshozatali rendre a négycsillagos dán tábornok.

Az már Magyarországon múlik, hogy bekapcsolódik-e valamilyen NATO-akcióba – válaszolta lapunk kérdésére Knud Bartels. A katonai bizottság magyar tagja, Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke pedig a budapesti értekezlet után megerősítette: készen állunk olyan katonai erőt felajánlani egy esetleges szíriai misszióhoz, amely képes felderíteni a vegyi fegyvereket, értékelni a hatásukat, és akár meg is semmisíteni őket. Ez a felajánlás a békés rendezést szolgálja – tájékoztatta a Népszabadságot a magyar tábornok. Szerepet kaphat benne például a honvédelmi tárca cégei által gyártott víztisztító, arzénmentesítő berendezés és a mobil biológiai laboratórium, amely a biológiai fegyver vagy bioterrorizmus céljából bevethető anyagokat, toxinokat képes gyorsan és pontosan kimutatni elsősorban környezeti mintákból. Ez a helyszínre érkezést követő tizenkét órán belül meg tudja kezdeni a munkát. Többtucatnyi hazai és nemzetközi gyakorlaton, valamint valós helyzetben is bizonyított már: részt vett például a 2004-es athéni olimpia, majd a 2006-os rigai NATO-csúcstalálkozó biztosításában is – közölte Benkő Tibor.

A négycsillagos magyar generális azt is hangoztatta, hogy hazánknak –bár az idén tavasszal megkezdte katonáinak kivonását – továbbra is szerepet kell vállalnia Afganisztánban a hadsereg támogatásában. A NATO ugyanis azután sem hagyja magára a közép-ázsiai országot, hogy ott állomásozó erői, az ISAF, a jövő év végéig kivonulnak, kiképzéssel és tanácsadással továbbra is jelen lesz a szövetség.

– Segítünk az afgán hadseregnek abban, hogy a lehető legfelkészültebb legyen, hogy teljes felelősséget tudjon vállalni az ország biztonságáért –mondta a lapunknak Bartels tábornok, aki szerint az afgán biztonsági erők összességében sikeresen tevékenykednek, fejlődésüket és általában az afganisztáni biztonsági helyzetet óvatos optimizmussal szemlélik a katonai bizottságban.

Tovább segít a szövetség Koszovóban is – hangsúlyozta a budapesti tanácskozást követő sajtóértekezleten a katonai bizottság elnöke. Bár tapasztaltak előrelépést, javult a biztonsági helyzet a Szerbiából kiszakadt országban, van még teendő, így az ott állomásozó NATO-kontingens, a KFOR készenlétben marad, hogy biztonságos környezetet teremtsen minden etnikumnak. A méretét azonban – közölte Bartels tábornok – a lehetőségekhez mérten fokozatosan csökkenteni fogják.