Szír menekülthullám: Európa nem nőtt fel a feladathoz
Elsírta magát a német közszolgálati televíziónak nyilatkozva a szíriai Farid Marma, amikor a Bejrútban töltött utolsó estéjéről kérdezték. „Csak sírtam és sírtam, életemben először. A hazámra gondoltam, és az otthon maradottakra. Mi lesz velük?” – kérdezte. Pedig Marma a szerencsések közé tartozik: a férfi három gyerekével és feleségével másfél évet töltött egy libanoni menekülttáborban, ám az első szíriai menekültcsoport tagjaként Németországba utazhatott. Néhány hétig ugyan barakkokból álló elosztóközpontban élnek majd, de utána a német tartományok gondoskodnak róluk. Két évig mindenképpen maradhatnak, kapnak lakást, és munkát is vállalhatnak.
Berlin még márciusban tett ígéretet, hogy szolidaritási gesztusként befogad ötezer szíriai menekültet: főként kisgyerekes családokat, vallási kisebbségekhez tartozókat. A dokumentumok beszerzése és a szervezés egészen mostanáig tartott – az első repülőgép 107 menekülttel szerdán landolt Hannoverben. A csoport egy másik tagja, Omar a legkisebb fiára gondolt a távozás előtt: két éve damaszkuszi lakásukból hurcolta el a szír titkosszolgálat, és azóta nem látták viszont. Másik fia is megjárta az Aszad-rezsim börtönét, két körmét letépték, elektrosokkal kínozták. Amikor szabadult, alsónadrágban, cipő nélkül állt az utcán.
De legalább eljutott a libanoni menekülttáborba. Efféle történetek eddig is eljutottak Európába, de nem sok mindent történt. Európa legfeljebb hangosan aggódott a küszöbönálló menekülthullám miatt, de a valódi terheket a Szíriával határos országok viselték. A jómódú Európába a becslések szerint eddig harmincezer szíriai menekült érkezett, míg Libanonban hatszázezer, Jordániában hétszázezer, Törökországban négyszázezer él.
Közös menekültpolitika vagy menekültpolitikai kontingensek helyett Európa eddig főleg anyagilag próbált segíteni, a térségbe irányuló humanitárius segélyek több mint felét innen küldik (érdekesség, hogy kimagaslóan a legtöbbet Nagy-Britanniából), míg az Egyesült Államokból csupán 22 százalékát. A polgárháború elhúzódása, a damaszkuszi vegyifegyver-támadás és az egyre drámaibb menekültügyi helyzet azonban tartózkodó álláspontjának felülvizsgálatára kényszerít több országot.
Svédország lépett először: Stockholm a múlt héten jelentette be, hogy automatikusan állandó tartózkodási engedélyt ad a szíriai menedékkérőknek. – A konfliktus egyre forróbb, és nem látunk rá reményt, hogy a közeljövőben megoldódna – indokolta a döntést Anders Danielsson, a svéd migrációs hivatal főigazgatója. 2012 óta csaknem tizenötezer szíriai menekült érkezett Svédországba, ebből nyolcezren már megkapták az állandó tartózkodási engedélyt. A svéd kormány azt is lehetővé teszi, hogy a már itt tartózkodók kihozzák a családtagjaikat is. „Ez a legfontosabb következmény: a családok ismét együtt lehetnek” – mondja Danielsson a Deutsche Welle tudósításában.
A döntés amiatt is figyelemre méltó, mert az utóbbi években Svédországban is problémát okozott a bevándorlók sikertelen integrációja. A nyáron Stockholm külvárosában a rendőrök agyonlőttek egy férfit, aki bozótvágó késsel hadonászott, majd erre tiltakozásul zavargások törtek ki főként bevándorló fiatalok és a rendfenntartók között. A fenntartásokat most mintha felülírná a humanitárius aggodalom, pedig mindenki tisztában van vele: a bejelentés következtében még tovább fog nőni a szíriai menekültek száma Svédországban.
A svéd felajánlást üdvözölte Cecilia Malmström, az Európai Unió (egyébként szintén svéd) belügyi biztosa, és sürgette az uniós tagállamokat, hogy kövessék a stockholmi példát, legyenek szolidárisabbak. A svéd bevándorlásügyi miniszter pedig erkölcsi kötelességükre figyelmeztette uniós kollégáit. Uniós szinten azonban továbbra sem egységesítik a lépéseket, mint ahogy a korábbi menekültválságok idején sem tették. Akkor jórészt a konfliktuszónákhoz földrajzilag legközelebb fekvő dél-európai országok viselték a terheket, s most legszívesebben kitennék a megtelt táblát. Görögországban már eddig is elviselhetetlen állapotokról panaszkodtak, Olaszország a gazdasági válság következményeit nyögi. Az új tagok közül már Bulgária is jelezte, hogy egyre nehezebben birkózik meg a menekültek fogadásával. Az idén már több mint 1600 illegális szír menekült lépte át a határát.
A németek most nem zárták ki, hogy – legnagyobb uniós tagállamként – növelnék az ötezer fős keretet, de erre legfeljebb a szeptember 22-i Bundestag-választások után kerülhet sor. A Zöldek 50 ezer embert emlegetnek, de a szociáldemokraták is úgy érvelnek (ellenzékből), hogy a németeknek ennél jóval többet kellene tenniük a szíriai menekültekért. A németeket követve, Ausztria is vállalta ötszáz szíriai menekült befogadását.
