A tiltakozók így „köszönték meg”, hogy a parlament nem alkotta meg a népszavazásról szóló törvényt, hogy emelte a nyugdíjkorhatárt, illetve hogy csődben van az egészségügy. A Lengyelországot kormányzó koalíciónak folyamatosan zuhan a népszerűsége, belső válságokkal küzd, és már parlamenti többsége is inog. Az országot a jobbközép liberális Polgári Platform (PO) és a Lengyel Parasztpárt (PSL) koalíciója kormányozza, ám többségük már csak kétfős.

Donald Tusk reméli, koalíciója kihúzza a választásokig

A válságközeli helyzetet az váltotta ki, hogy három képviselő távozott a PO-ból, köztük Jaroslaw Gowin, a konzervatív, egyházközeli szárny vezéralakja, egykori igazságügy-miniszter. Gowin indult a pártvezéri posztért, vesztett, s ezután lépett ki – most pártalapítást tervez. A vele távozók csatlakoznak is hozzá feltehetően. (Egyikük azért érdekes, mert John Godson az első fekete-afrikai születésű képviselő a lengyel törvényhozásban.) Ám csupán egyetlen pillanatig élt a hír, miszerint a lengyel jobbközép kormánykoalíció többsége a szejmben egy főre csökkent.

Aztán letette a képviselői esküt valaki, aki listás helyről lépett egy elhunyt polgári platformos képviselő helyére. Ezzel kettőre nőtt a többség, s megnyugodni látszottak a kedélyek. Tusk szerint így ki is tartanak a 2015-ös választásokig, hiszen az ellenzéknek sem érdeke a korai választás. A sokáig folyamatosan sikeres PO belső válsága régóta érett. Kormányzási képességét gyengítette az is, hogy a koalíciós partner PSL is belső válsággal küzd, támogatottsága egyre csökken. A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a liberális kormánypárt vesztésre áll, megelőzte a fő rivális, a jobboldali Jog és Igazságosság pártja (PiS).

Ám szeptember közepén a CBOS vezető lengyel közvélemény-kutató már a PO-nál talált kétszázaléknyi előnyt, de erősödött a balközép SLD és szintén balközépnek tartott Janusz Palikot mozgalma, a protesztpárt is. Az csak hónapok múlva derül ki, ez azt jelenti-e hogy megfordult a tendencia, és nem gyengül tovább a PO hatalma. A kormánypárt megpróbál offenzívába lendülni. Tegnap a szejm a PiS távollétében megszavazta, hogy 15 milliárd zlotyval (1 zloty körülbelül 70 forint) növeljék az idei deficitet.

Ez a lengyel gazdaságban tapasztalható visszaesés miatt vált szükségessé – állította Tusk, aki ígérte, ezután már a fellendülés jön. Azt is mondta: sürgősen egyszerűsíti az adórendszert és befejezi a darabokban épülő A1 észak–déli autópályát. Azt, amelynek a tavalyi labdarúgó Eb-re kellett volna elkészülnie. Ám a tiltakozások nem csitulnak, a tüntetések csúcspontja holnap lesz, ahol a jobb- és baloldali szakszervezetekhez csatlakoznak a PiS-hez közel álló körök is. Azaz a jobboldali ellenzék rácsatlakozik az elégedetlenségi hullámra. Sokak szerint azonban a PiS nem törekszik gyors kormányváltásra.

Arra számítanak, hogy a választásig hátralevő időben szétmorzsolják a PO amúgy is gyengülő táborát. A baloldal nem tudja visszaszerezni régi támogatottságát, egyre inkább nyugdíjaspárttá lesz, s 12 százalékosnál nagyobb támogatottságot aligha szerezhet. Az SLD vezetője, Leszek Miller arra számít, hogy koalíciós partnere lehet a meggyengülő PO-nak. Ezzel ijesztgeti a lengyeleket a jobboldal is. A lengyeleknek a felmérések szerint egyébként elegük van a létező pártokból. A már említett CBOS minapi vizsgálata szerint a megkérdezettek 69 százaléka elégedetlen a létező pártválasztékkal, mivel azok nem felelnek meg elvárásaiknak.

Ugyan sokan (52 százalék) ellenzik új pártok belépését a politikai piacra, a szavazók egyharmada örülne egy új párt megjelenésének. Azt mondják, olyan pártra lenne szükség, amely szociálisan érzékeny és gondoskodik a legszegényebbekről. A megkérdezettek inkább középbal párt megjelenésének örülnének, amely világnézetileg liberális, azaz szembeszáll a túlzott egyházi befolyással. A közvélemény-kutatók szerint a 18–34 év közötti fiatalok és a nagyvárosok lakói érzik úgy leginkább, hogy őket nem képviselik megfelelően a politikai erők.