Újabb esély a diplomáciának
Közölte, azt kérte a kongresszus tagjaitól, hogy halasszák el döntésüket a Szíria elleni katonai fellépés jóváhagyásáról. De rámutatott: az amerikai fegyveres erők készen állnak annak végrehajtására, ha a diplomáciai erőfeszítések kudarcot vallanak. Főműsoridőben elmondott beszédében Obama hangsúlyozta: bármilyen megállapodásnak „igazolnia kell, hogy az Aszad-rezsim betartja kötelezettségeit”. Az elnök ezzel arra a Damaszkuszban is üdvözölt orosz kezdeményezésre utalt, miszerint a szíriai vegyi fegyvereket nemzetközi ellenőrzés alá kell vonni, és meg kell semmisíteni, írta az MTI.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter ötlete volt, hogy helyezzék nemzetközi felügyelet alá a szíriai kormány vegyi fegyvereit – írta szerdán a Die Welt német lap. Beszámolója szerint a külügyminiszter abból indult ki, hogy a szíriai hadsereg szovjet gyártmányú vegyi fegyverekkel szerelkezett fel, Oroszország pedig kitart a damaszkuszi rezsim mellett, és elutasítja a katonai beavatkozás gondolatát. Ezért a moszkvai vezetés alkalmas lehet arra, hogy átvegye az ellenőrzést az arzenál felett, és ezzel elkerülhető lehet a katonai csapás. Erről beszélt Sikorski a Le Monde francia lapban augusztus 29-én megjelent interjúban is, amelyben kifejtette: megváltozna a háború kitörésével fenyegető helyzet, ha Oroszország kinyilvánítaná hajlandóságát a szíriai vegyi fegyverek felügyeletére.
Obama azt is bejelentette: folytatja az eszmecserét Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, John Kerry külügyminisztert pedig Genfbe küldte, hogy az orosz diplomácia vezetőjével, Szergej Lavrovval dolgozza ki a megoldást. Az elnök közölte, kapcsolatban áll a francia és a brit vezetőkkel, s együtt fog működni Oroszországgal és Kínával abban, hogy olyan határozatot terjesszenek az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé, amely megkövetelné Bassár el-Aszad szíriai elnöktől a vegyi fegyverek feladását. Ebbe – elvben – Szíria az előző napon egyezett bele.
Obama arra kérte a megtorló csapással szemben többségükben szkeptikus amerikaiakat, hogy támogassák a Szíria elleni esetleges katonai fellépést. Hangsúlyozta, hogy a csapás, ellentétben Irakkal vagy Afganisztánnal – az Obama elnöksége idején lezárt két háborúval – korlátozott lenne, nem vennének részt benne szárazföldi erők. A fellépés célja az lenne, állította, hogy elriassza a szíriai rezsimet a vegyi fegyverek ismételt bevetésétől. Az elnök hozzátette, sokáig tartózkodott a szíriai beavatkozástól, mert Amerika nem tudja megoldani mások polgárháborúit. Ám az Aszad-rezsim által augusztus 21-én elkövetett gáztámadás miatt, amelyet az emberiesség elleni bűncselekménynek nevezett, megváltozott az álláspontja. Legalább kilenc alkalommal hajtottak végre Szíriában mészárlást az elmúlt másfél évben, és ebből nyolcat az Aszad-rezsim, állapította meg szerdán közölt jelentésében egy ENSZ-bizottság, írta az AP.
– A vegyi fegyverek bevetése Szíriában embertelen cselekedet volt, amelyet el kell ítélni, és amelyre erélyes választ kell adni – jelentette ki José Manuel Barroso szerdai, strasbourgi évértékelő beszédében, anélkül hogy az Egyesült Államok által kilátásba helyezett esetleges katonai csapásról szót ejtett volna. Az Európai Bizottság elnöke szerint a nemzetközi közösségnek az ENSZ-szel közösen kollektív felelősséget kell vállalnia azért, hogy véget vessen a konfliktusnak. Üdvözölte a szíriai vegyi fegyverek semlegesítésére tett javaslatot. – Most a szíriai kormányon a sor, hogy mutassa meg: kész ezt késedelem nélkül végrehajtani – jelentette ki. – Mi Európában úgy gondoljuk, kizárólag politikai megoldás teszi lehetővé a szíriai népet megillető tartós békét – mondta Barroso.
– Lehetőség szerint el kell kerülni a katonai beavatkozást Szíria ügyében, mert az súlyos problémákat okozhat – mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén. Az MTI jelentése szerint úgy vélte, az ENSZ szerepe „biztatóan felértékelődött” a napokban. Ezt mutatja a vegyifegyverellenőrök kiküldése is, akiknek jelentése akár már a hét végére megszülethet. Míg a bizottság szocialista alelnöke, Kovács László is úgy ítélte meg, hogy a magyar külpolitika időben és megfelelően reagált a szíriai válságra, a testület jobbikos alelnöke, Gyöngyösi Márton szerint a Külügyminisztérium egyoldalú nyilatkozatokat adott ki. Csóti György (Fidesz) úgy értékelte, a magyar külpolitika visszafogottan és okosan kezeli a kérdést.
