Nem tört meg a jég
Hosszú ideig az is bizonytalan volt, hogy létrejön-e a különtalálkozó a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót magában foglaló szervezet állam- és kormányfőinek, illetve az uniós vezetőknek a tanácskozásán. A két államfő egyeztetése végül húsz percig tartott. Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója elmondta, a megbeszélésen az amerikai elnök elmaradt moszkvai látogatásáról nem volt szó, „alapvetően a szíriai kérdést vitatták meg”.
Mint Obama fogalmazott, megbeszélésük „őszinte” volt. – Nem várom, hogy Putyin egyetértsen velünk a vegyi fegyverek bevetésével kapcsolatban – mondta Obama, de leszögezte, abban azonos a két ország álláspontja, hogy a konfliktusban részt vevő mindkét felet politikai megoldásra kell ösztökélni. Az amerikai elnök elismerte, hogy az esetleges korlátozott katonai csapás nem oldaná meg a szíriai konfliktust magát. Közölte, hogy kedden beszédet intéz az amerikaiakhoz Szíria ügyében. Putyin ugyanakkor sajtótájékoztatóján kijelentette: Oroszország segítséget nyújt Szíriának, ha azt külső agresszió éri.
– Hogy segíteni fogunk-e Szíriának? Igen, fogunk. Már így is segítünk. Fegyvereket szállítunk, együttműködünk gazdasági területen, és remélem, hogy az együttműködésünk bővülni fog a humanitárius szférában, beleértve a humanitárius segítség eljuttatását, támogatva azokat az embereket, a lakosságot, akik nagyon nehéz helyzetbe kerültek ebben az országban – mondta az orosz államfő. Obama szerint a következő napok döntésétől függ, hogy milyen világban fogunk élni. A vegyi fegyverek bevetése „veszélyezteti a globális békét és biztonságot”, „fenyegeti (Szíria) szomszédjait, a Közel-Keletet (...) és növeli a valószínűségét annak, hogy ezek a fegyverek terroristák kezébe jutnak”, mondta.
Azt is leszögezte, hogy a világ 189 országa szerződésben tiltotta be a vegyi fegyverek bevetését, és ha a nemzetközi közösség most nem lépne, az „rossz üzenetet” és biztatást jelentene a „lator államoknak”. Moszkva mindamellett óva inti a szíriai „vegyi objektumok” megtámadásától az Egyesült Államokat és szövetségeseit. „Különös aggodalommal vesszük tudomásul, hogy a csapásmérés lehetséges célpontjai között a katonai infrastruktúra olyan objektumait is számításba veszik, amelyek a szíriai vegyifegyverkészletek sértetlenségére és biztonságára ügyelnek” – figyelmeztetett az orosz külügyminisztérium. A Kreml szerint mindez újabb veszélyes fordulatot jelentene a szíriai válságban, ugyanis súlyosan mérgező anyagok kerülhetnének a levegőbe, fenyegetve a lakosságot és a környezetet egyaránt.
„Emellett nem zárható ki, hogy az ilyen meggondolatlan akció következtében a harcosok és terroristák hozzáférhetnek a vegyifegyver-töltetekhez vagy mérgező anyagokhoz. Innen csak egy lépés vezet a vegyi fegyverek elterjedéséhez nemcsak Szíriában, hanem annak határain túl is” – áll a közleményben. Habár a G20-csúcs résztvevői megosztottak voltak egy esetleges szíriai katonai beavatkozást illetően, a katonai csapás támogatóinak „jobbak voltak az érvei és erősebb volt a hangjuk” – közölte David Cameron brit kormányfő. – Félelmetes lenne egy olyan világ, amelyben az amerikai elnök meghúz egy vörös vonalat, és azt mondja, hogy annak átlépése következményekkel fog járni, de ezt mégsem követik következmények –fogalmazott a miniszterelnök.
Mint várható volt, a szíriai ügy árnyékot vetett ezúttal a gazdasági kérdésekre a G20 csúcsán. A húszak közleményébe bekerült ugyanakkor, hogy a jegybanki szigorítás menetét óvatosan kell meghatározni, és előzetesen kommunikálni kell a piacokkal. A vezető feltörekvő országok – a BRICS-csoport, azaz Oroszország, Kína, India, Brazília és Dél-Afrika – pedig százmilliárd dolláros tartalékalap létrehozásáról is döntöttek, miközben nyugtalanságuknak adtak hangot az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed tervei miatt. A csúcsértekezleten aggodalommal teli nyilatkozatok kerültek napvilágra az amerikai jegybank élénkítő programjának várható mérséklése, s annak a feltörekvő országokra gyakorolt igen kedvezőtlen hatása miatt.
