Ankara és Recep Tayyip Erdogan kormányfő azonban nem akarja Bassár el-Aszad államfő és rendszerének bukásánál kevesebbel beérni – erről Özgür Ünlühisarcikli elemző, a German Marshall Fund ankarai irodájának vezetője beszélt a lapunknak adott telefoninterjúban. Akét szomszéd állam viszonya nem volt mindig ilyen ellenséges, Törökország sokáig igyekezett reformokra ösztökélni Szíriát.

2011 augusztusában Ahmet Davutoglu török külügyminiszter damaszkuszi tárgyalásait követően közölte: tárgyalópartnereinek ígéretei szerint rövid időn belül jönnek az akkor már dúló és sok halálos áldozatot követelő belső konfliktust lezáró változások. A beharangozott reformok helyett azonban Aszadék még súlyosabb vérontásba kezdtek, s ezzel végleg elszakadt az Ankarához fűződő szál is – elevenítette fel a fordulatot Ünlühisarcikli. Az elmúlt két évben Törökország az Aszad-rezsim elleni nemzetközi összefogás egyik fő szószólója lett.

Miközben hivatalosan 200 ezer, a valóságban jóval több szíriai menekültet fogadtak be, Ankara kiterjedt diplomáciai erőfeszítéseket tett egy Aszad-ellenes nemzetközi koalíció összehozására. Közvetlenül fegyvert nem szállítanak ugyan a szír ellenzéknek, de jelentős részben török területen keresztül jutnak el a különböző külföldi fegyverszállítmányok az Erdoganék által felkarolt (mérsékelt) iszlamista erőkhöz, elsősorban a Muzulmán Testvériség szír ellenzéki szárnyához.

Az ankarai elemző szerint Erdoganék legszívesebben egy a Muzulmán Testvériséghez hasonló, mérsékelt iszlamistának mondható új rezsimet látnának Damaszkuszban Aszadék remélt bukása nyomán. A NATO-tag Törökország számottevő támogatásban részesíti a Muzulmán Testvériséget – Tunéziától Egyiptomon keresztül Jordániáig. Egy szélsőséges iszlamista fordulat viszont súlyos biztonsági kockázatot jelentene, hiszen azzal fenyegetne, hogy egy újabb Afganisztán alakulna ki a Közel-Keleten. Ünlühisarcikli szerint valószínűtlen, hogy Törökország és hadereje aktívan kivenné részét egy Szíria elleni amerikai–francia csapásban.

Ankarának így is problémát jelent a több mint 800 kilométeres, szinte levegővé vált szír határ, amelyen szabadon áramlanak oda-vissza emberek, fegyverek és robbanóanyagok. Török részről attól tartanak, hogy Aszadék terroristatámadásokkal vagy biológiai fegyverek bevetésével torolnának meg egy katonai akciót, és Erdogannak nehéz lenne megmagyaráznia a hazai közvéleménynek a török áldozatokat – különös tekintettel arra, hogy a hadsereg állományának nagy részét sorkatonák adják.

Bassár el-Aszad szíriai elnök tábornokokkal vonul be még 2010-ben egy díszebédre Damaszkuszban. Nem lehet képes visszanyerni a legitimitását