Szerbia: Kiárusítás az EU-csatlakozás előtt?
A „visszaszámlálás” június 18-án indult, az utolsó EU-tagállamként Litvánia ekkor hagyta jóvá a szóban forgó dokumentumot.
Szerbiában a mezőgazdasági birtokok magánosításával bizonyos feltételek mellett már eddig is vásárolhattak földet külföldiek, de ha Brüsszel nem áll rá a 2008-as megállapodás felülvizsgálatára, akkor 2017. június 18-tól ennek szinte semmi akadálya nem lesz. Szerbia ezzel történelmet ír, hiszen nem volt még példa arra, hogy egy ország már az EU-csatlakozása előtt ilyen nagyvonalú legyen.
Az állami birtokokért nem, csak a felaprózott magán- és szövetkezeti tulajdonban lévő földekért szállhatnak majd versenybe a külföldi vásárlók. A több mint ötmillió hektár megművelhető földnek legalább a nyolcvan százaléka ez utóbbiak kezében van.
Vojiszlav Malesev kátyi termelő a Danasz napilapnak kifejtette: a szerbiai politikusok nem érik fel ésszel, hogy a termőföld olyan természeti kincs, amit nem szabad külföldiek kezére játszani. – Ha az ország eladja a bányakincseit, a vízforrásait és a termőföldjeit, csomagolhatunk. Mi nem tudunk a külföldiekkel versenyezni. Meggyőződésem szerint elsősorban a fiatal földműveseket kellene abban támogatni, hogy földet vásárolhassanak, mert Szerbia mezőgazdasága a parasztoknak köszönhetően maradt eddig is talpon – állította a férfi.
Berkes Károly óbecsei gazda, a helyi termelőszövetkezet igazgatóbizottságának elnöke szerint a spekulánsok máris jelentősen felverték az árakat: míg a Vajdaság legjobb termőföldjével rendelkező határban két évvel ezelőtt egy hektár első osztályú parcelláért 4500 eurót kértek, ma ugyanezért legalább tízezer eurót kell fizetni. –Ezekkel az árakkal nem képesek lépést tartani a gazdák, akik bővíteni szeretnék a termelésüket, ezért ma már egyre többen bérlik a földet, ahelyett, hogy megvásárolnák. Néhány év alatt a száz hektárnál kisebb területen gazdálkodó termelők tönkre fognak menni – nyilatkozta a Népszabadság érdeklődésére Berkes.
Mind a szakemberek, mind a földművesek a megállapodás módosítását szorgalmazzák. Milan Prosztran, a Szerbiai Gazdasági Kamara mezőgazdasági tanácsadója a Privredni pregled gazdasági lapnak nyilatkozva a magyar példát tartja követendőnek, ehhez azonban újra kellene tárgyalni a megállapodást. Danilo Golubovics mezőgazdasági államtitkár szerint erre csak egy erős lobbi segítségével van esélye az országnak. Szerbia új, átalakított kormánya előtt tehát komoly feladat áll: ki kell harcolnia bizonyos korlátozásokat a külföldiek földvásárlására, és el kell érnie a határidő kitolását. Öt évvel ezelőtt még 2016-ra remélték Szerbia csatlakozását az EU-hoz, mai vélekedések szerint azonban 2020 előtt aligha válhat a közösség tagjává az ország.
