Kétmillió már a menekült
– Öli odaát a kurdokat a Nuszra Front és az al-Kaida – fakadt ki a The New York Times egy minapi, észak-iraki riportjában a dzsihádista szervezetekre utalva Amdzsad Szulejman, a határon átjutott szíriai kurd menekült, míg társai a kormányerők támadására vagy egyszerűen csak élelmiszer- és víz hiányra panaszkodtak. Bár a menekülttáborokban sem éppen szállodai körülményekre kell számítaniuk, sokaknak minden nélkülözés és kényelmetlenség dacára a túlélést jelentheti az egyensátor. Kedden már minden idők legnagyobb menekültválságáról beszélt a BBC-nek Antonio Guterres, az ENSZ menekültügyi főbiztosa, volt portugál kormányfő, miután az általa vezetett hivatal, a UNHCR adatai szerint elérte a kétmilliót a konfliktus külföldre távozott menekültjeinek a száma. – Két év kellett az első egymillió menekülthöz, míg hat hónap a másodikhoz – figyelmeztetett Guterres, hozzátéve: a szakemberek az év végére hárommillió menekültre számítanak. A külföldre menekültek 97 százalékát a szomszédos országok fogadják be, bár messzebbre, Európába is eljutnak sokan. A legnagyobb befogadók közül Libanon 720 ezer, Jordánia 520 ezer, míg Törökország 464 ezer főt szállásol a UNHCR friss adatai szerint. Irakba (172 ezer) sokan a szíriai kurd közösségből menekülnek. Ha hozzávesszük a lakhelyüket szülőföldjükön belül elhagyni kényszerült 4,25 millió további főt, azzal a szíriaiak adják a világ legnagyobb menekültközösségét. Az ország lakossága tavalyi becslés szerint 22,5 millió fő volt.
Ugyancsak ENSZ-adatok szerint a halottak száma pedig átlépte a százezret, de ezt árnyalta egy szíriai emberjogi szakértő keddi nyilatkozata. „A szíriai háború civil halottainak a hivatalos száma jelenleg 105 ezer, de úgy véljük, a szám már félmilliónál járhat. Ha csak a Szabad Szíriai Hadseregnek és Bassár el-Aszad elnök csapatainak elesett katonáit számoljuk is hozzá, akkor is már legalább 300 ezer halottról beszélhetünk jelenleg” –mondta el a Mááriv című izraeli lapnak Abu Abd el-Sami szíriai emberi jogi szakértő, akit az MTI idézett.
Eközben Washington a jobb kongresszusi fogadtatás érdekében a szíriai csapásról szóló határozattervezet átdolgozására, Barack Obama pedig európai útja első állomásaként svédországi látogatására készült, ahol – az amerikai elnök számára némiképp kellemetlenül – a Reinfeldt-kormány ellenzi az intervenciót. Obama képviselőházi vezetőket fogadva kedden kijelentette: biztos benne, hogy a kongresszus támogatni fogja. Egyben „korlátozott és arányos” csapásról beszélt. A támadás támogatására szólította fel párttársait John Boehner, a képviselőház republikánus elnöke is.
Obama fő európai támogatója, Franciaország politikai elitje ezzel párhuzamosan pártállástól függetlenül egy emberként utasította vissza az abban az interjúban szereplő burkolt fenyegetéseket, amelyet Aszad a párizsi Le Figarónak adott. Ebben a szíriai elnök a többi közt azt mondta: „Abban a mértékben, amennyire a francia állam ellenséges a szíriai néppel szemben, ez az állam ellenségévé válik. Természetesen negatív kihatásai lesznek majd ennek Franciaország érdekeltségeire.” A francia politikusok nyilatkozataikban visszautasították, hogy országukra ilyen módon nyomást lehessen gyakorolni, és „őrült, cinikus diktátorként” beszéltek Aszadról. A Le Figaro tudósítója, akit az elnök nem palotájában fogadott, úgy értékelte az interjú körülményeit: Aszad, akit legalábbis látható módon nem vettek körbe biztonságiak, azt akarhatta megmutatni, hogy „nem bunkerban rejtőzik”. Nyugtalanságot csak akkor árult el, amikor az Obamával való szembehelyezkedése került szóba. Párizsban a parlament ma vitatja meg a szíriai beavatkozást. Friss hír szerint Francois Hollande elnök nem zárja ki az erről való szavazást, bár az alkotmány nem kötelezi erre.
Izraeli rakéta a tenger felett
Izrael kedden az amerikai védelmi minisztériummal együttműködve rakétakísérletet hajtott végre a Földközi-tengeren egy amerikaiak által finanszírozott rakétavédelmi rendszer kipróbálása céljából – közölte az izraeli védelmi minisztérium. Szakértők szerint a célpontnak használt rakétát minden valószínűség szerint a légierő egy repülőgépéről indították a Földközi-tenger felett. Ezt az izraeli védelmi minisztériumban nem szokták pontosítani. A bejelentés magyarázatot adhat a RIA orosz hírügynökség korábbi jelentésére, amely két ballisztikus rakéta kilövéséről szólt. Korábban mind a NATO, mind több védelmi minisztérium is úgy nyilatkozott: nincs tudomása ballisztikus rakéták kilövéséről a Földközi-tenger medencéjében. Az amerikai haditengerészet európai szóvivője leszögezte: amerikai hadihajók nem lőttek ki egyetlen rakétát sem a Földközi-tengeren. A szíriai radarrendszer pedig nem észlelt egyetlen, szíriai területen becsapódó rakétát sem. (MTI)
A menedékkérők száma megnőtt
Magyarországra a korábbinál több menedékkérő érkezett az idén Szíriából, de ez messze elmarad a nemzetközi statisztikáktól: 2011-ben száznál valamivel kevesebb, tavaly nem egészen százötven, az idén viszont már 570 főt regisztráltak – tudtuk meg a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól. Daragó Réka sajtóreferens elmondta: a szírek az összes menekültnek csak a töredékét teszik ki, mert ebben az évben a világ összes országából tizenötezren kértek menekültstátust. A trend itt is növekvő: az elmúlt esztendőben kétezernél alig többen jöttek Magyarországra, vagyis a növekedés máris hét és félszeres. A szírek esetében nagyjából négyszeres. A legtöbben az afgánok, a pakisztániak, a koszovóiak vannak, de sokan érkeznek Afrika északi régióiból is: a szír menekültek egyelőre csak az ötödikek a sorban hazánkban. (L. K.)
