Kampányviták hellén bűvöletben

Egyetlen európai ország neve hangzott el többször is a német kancellárjelöltek vasárnap esti tévévitájában: Görögországé. Ám a hellének ennek nem örülhetnek különösebben. Az euróválság kirobbanása óta úgy tűnik, mintha a déli EU-tagállam Németország „külső tartománya” lenne.

Szerepet kap a választási kampányban is, és rendszeresen oda-odaszólogatnak a német politikusok, hogy mit várnak el a görögöktől. Angela Merkel szigorú arccal arról beszélt, hogy amíg ő a kancellár, nem enyhülhet az Athénra nehezedő nyomás. Az ország szerkezetileg (a reformok tekintetében) olyan gyászos állapotban van, mint egyetlen európai társa sem. A németek szívesen segítenek, de azért egyéni felelősségvállalás is van a világon – tette hozzá.

A segítség mibenléte megosztja a német választókat. A többségnek továbbra is „bejön” Merkel keménykedése: még mindig széles körben hisznek abban, hogy a görögök (és más déli népek) alapvetően lusták, és kizárólag maguknak köszönhetik a helyzetüket. A németek már végeztek saját házi feladatukkal: húsba vágó reformokat vezettek be, miért fizessék ők a görögök számláját?

Kisebb paláver lett viszont abból, amikor Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter néhány hete egy interjúban kimondta: szükség lehet egy harmadik görög mentőcsomagra is. Igaz, ez jóval kisebb lenne, mint az eddigi 240 milliárd euró. A szociáldemokraták most azt követelik a kancellártól, hogy még a választások előtt tisztázza, mennyibe kerülne egy újabb görög mentőcsomag a német választóknak. (Az eddigiek semmibe sem kerültek, lévén csupán kötelezettségvállalások történtek, illetve hiteleket ütemeztek át.)

Még a görögökkel szolidáris Baloldali Párt is úgy vélekedett, hogy addig szó sem lehet további segítségről, amíg a görög milliomosok nem fizetnek ötvenszázalékos szolidaritási hozzájárulást. Merkel szokás szerint talált kiskaput, szerinte erről legkorábban jövő ősszel kell dönteni, addig felesleges vitatkozni róla. Peer Steinbrück, az SPD kancellárjelöltje pedig még egy lépéssel továbbment: közölte, hogy Dél-Európának újMarshall-segélyre lenne szüksége, emlékeztetve, hogy a németek is külső segítséggel álltak talpra a második világháború után.

Főként az ifjúsági munkanélküliség terén akad tennivaló, a Merkel-féle megszorítások megfojtják a déli államok gazdaságát – vélte Steinbrück. Konkrét összegekről rutinosan ő sem beszélt, és nehezen mehetne szembe a kancellár Európa-politikájával, miután az SPD is megszavazta az eddigi mentőcsomagokat. Most mindenki azt találgatja: a német választások után felszáll-e a füst, lesz-e valódi változás az euróválság (és a görögök) kezelésében?

Németellenes poszter a görög parlament előtt. Egymásra mutogatnak
Németellenes poszter a görög parlament előtt. Egymásra mutogatnak
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.